Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1106 könyveként helyezte el, az egyik fő követelésünk az, és ez volt a polgári törvénykönyv vitájában, hogy Magyarországról száműzzük az offshore lovagokat. Arra tettünk annak idején előterjesztést, hogy az új polgári törvénykönyv zárja ki annak lehetőségét, hogy Magyarországon be lehessen jegyezni olyan gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek nem átlátható a tulajdonosi struktúrájuk. Ha ezt meg lehetett oldani az államháztartássa l közvetlen kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek esetén, ha meg lehet oldani a hitelintézeti, illetve tőkepiacon, akkor ezt meg lehet oldani a gazdaság egészében. Látnunk kell, hogy ezek az offshore hátterű cégek azok, amelyeken Magyarországról az elm últ bő két évtizedben az államadósság két és félszeresét szivattyúzták ki különböző adóparadicsomokba. Ez a műfaj, az offshore cégek műfaja az, amelyik sok esetben a tisztességesen dolgozni, boldogulni kívánó kisvállalkozásokat sodorja nehéz helyzetbe. Úg y látjuk, hogy a polgári törvénykönyv nem tett eleget annak az elvárásnak, hogy hatékonyan zárja be a kiskapukat, hogy hatékony fegyver legyen a korrupcióellenes fellépésnél. És lesöpörte a kétharmados többség az asztalról azt az LMPs javaslatot, hogy az offshore lovagokat száműzzük Magyarországról. A második fő hiányérzetünk a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban az volt, hogy miközben az elmúlt 25 év téves gazdaságfejlődéséből levonva a tanulságokat, az új polgári törvénykönyvnek kifejezetten a kisválla lkozásokat, a szövetkezeteket kellene segítenie azért, hogy próbáljunk valamilyen módon segíteni a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságán, kettészakítottságán, nem ezt teszi. Egy új polgári törvénykönyvnek az elmúlt 25 év tévutas, a multicégeket és az oligarchákat helyzetbe hozó gazdaságpolitikája után az lett volna a dolga, hogy megfelelő védelmi szabályokat találjon az erőfölényes nagy cégekkel, monopóliumokkal vagy éppen az állammal küszködő hazai kis- és középvállalkozások számára, illetve megfelelő szabályokat rögzítsen az új típusú szövetkezések számára. Nem ez történt. Jó néhány olyan szabály került be az új polgári törvénykönyvbe, ami kifejezetten a kisvállalkozások kiszorítását idézi elő. Gondolok itt az új törzstőkeszabályra a korlátolt felelős ségű társaságok esetében. És elvetettek például olyan javaslatokat, amelyek kifejezetten az erőfölényes helyzettel visszaélőkkel szemben kilátástalan küzdelmet folytató kkvk számára jelentettek volna segítséget. Egy ilyen LMPs javaslat volt az, hogy a kö rbetartozások problémáját lehetne kezelni azzal, ha lenne automatikus fizetési biztosíték a kiszolgáltatott gazdasági pozícióban lévő kis- és középvállalkozások számára. Azt mondtuk, hogy ha egy nagy kereskedelmi lánc nem fizeti ki a beszállítóit, egy erőf ölényben lévő cég, egy multicég nem fizeti ki a kis- és középvállalkozásokat, amelyek neki szállítanak, akkor egy megfelelő határidő után ezek a kkvk rendelkezzenek inkasszóval. Elvetették ezt a javaslatot, újfent a kétharmados többség a nagy cégek, a mul tik oldalára állt a kkvkal szemben. És azt is elmondtuk, hogy az új civil kódexben kifejezetten erősíteni kellett volna a szövetkezéseket. Azt látjuk, hogy a magyar vidék számára, a kistermelők, a családi gazdaságok számára a tagi önkormányzatiságon, rész vételen és ellenőrizhetőségen alapuló szövetkezeti típus nyújthatna reményt. Ehhez képest továbbra is a gazdasági társaságok és a klasszikus szövetkezetek hibridjét támogatja a narancsos kormánytöbbség. Végezetül pedig egy komoly hiányérzetünk volt egy XXI . századi civil kódexszel szemben az is, hogy teljesen süket és vak az új polgári törvénykönyv a jövő generációk érdekeire, azokra a problémákra, amelyek az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon fölmerültek, hogy az erőforrások kimerülőben vannak az eg ész bolygón, és a mai különböző gazdasági cselekedetek, adott esetben károkozások, sok esetben olyan károkozások, amelyek következményei előre nem láthatóak, az utódainkra rónak megfizethetetlen terheket. Ezért javasoltuk azt, hogy például a veszélyes áruk fuvarozásánál az új Ptk. mozduljon el arról a talajról, hogy a hagyományos zálogjog eszközeivel próbál meg operálni, hiszen könnyen belátható, hogy mondjuk, egy veszélyes árut fuvarozó tartálykocsival történő baleset olyan károkat okoz, amelyek fedezésére a hagyományos zálogjog intézménye nem elégséges. De említhetem azt is, hogy
