Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1107 a felelősségbiztosításoknál javasoltuk azt, hogy kerüljön ki az a szabály, hogy mentesíthet a biztosító olyan károk alól, amiért a károkozó jogszabály szerint felelős. (12.10) Köv eteltük azt, hogy egy XXI. századi polgári törvénykönyv kezelje az előre nem látható károk problémáját, kezelje azt a helyzetet, hogy például akkor, amikor különböző multicégek ellenőrizhetetlen hatással járó, különböző génpiszkált szereket raknak bele éle lmiszerekbe, akkor a termék előállítója legyen felelős azokért a károkért, amelyeket nem lehet előre látni, és adott esetben utódainkban, utódaink egészségében, a természeti elemekben okoznak károkat. Ezt a szemléletet, ezeket a javaslatokat is elutasított ák. Ezért voltunk azon az állásponton, hogy nem elfogadható ez az új polgári törvénykönyv. Nem reagál arra a tévútra, amelyet Magyarország az elmúlt 25 évben, benne az elmúlt három évben is befutott, ami folyamatosan a hazai kis- és középvállalkozásokat ho zza lehetetlen helyzetbe. Nem reagál arra a problémára, hogy a zavarosban halászók hogyan pumpáltak ki jövedelmet a magyar gazdaságból, és nem reagál arra, hogy a XXI. század polgári törvénykönyvének védenie kell a jövő generációk érdekeit is. Az imént eml ített kritikai észrevételeink között szerepelt pontosan a hazai kis- és középvállalkozások érdekében, hogy teljesen szükségtelen hitelezővédelmi szempontból felemelni a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét. Azt látjuk, hogy hitelezővédelmi szempon tból semmit nem segít az, ha valakinek van egy 3 millió forintos törzstőkéje, de valójában több száz milliós ügyleteket köt és több száz milliós adósságot hagy maga után, akkor teljesen mindegy, hogy 500 ezer forint vagy 3 millió forint a törzstőkéje. Visz ont a jelenlegi gazdasági helyzetben az, hogy felemelik a kft.k kötelező törzstőkéjét, kiszorító hatással bír, a leggyengébb pozíciójú, a legbizonytalanabb gazdasági hátterű kisvállalkozásokat nagyon könnyen leszorítja a pályáról. Éppen ezért az LMP most is javaslatot tesz arra, hogy egyrészt a 2016. március 15ei határidőt az Országgyűlés tolja ki 2016. december 31ig, tehát az üzleti év végéig, másrészt maradjon el az előttünk fekvő törvényjavaslatból az a passzus, amit persze megszoktunk már a korábbi t ársaságijogalkotásoknál, hogy már az első társasági szerződés módosításánál kötelező legyen felemelni a törzstőkét. Teljesen irracionális ez a szabály. A bő kétkét és fél év átmeneti idő, ha már a kormány ragaszkodik a kkvkat sújtó ilyen szabályhoz, elv ileg elégséges. De ugyanakkor bármikor történhet egy székhelyváltozás akár néhány héten, néhány hónapon belül, emiatt hirtelen megemelni a törzstőkéjét egy nehéz helyzetben levő kisvállalkozásnak aligha ésszerű előírás. Természetesen hasonló megfontolásból javasoljuk azt is, hogy a kötelező törzstőkeemelésre illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kerülhessen sor. Tehát ha már a Fidesz felemeli a kötelező törzstőkét, akkor egyrészt erre legyen egy racionális határidő, ez az üzleti év vége, másrészt akkor valóban egy határidő legyen, és ne kényszerítsünk arra kisvállalkozásokat, hogy egy előre nem látható székhelyváltozás miatt hirtelen rántsák fel a törzstőkét, és ezt a törvényi kötelezettségnek való megfelelést ne sújtsa újabb díjakkal az állam, legyen illetékmentes ilyen esetben a törzstőkeemelés. A másik javaslatunk, amire törvényjavaslatot már 2010ben benyújtottunk, hogy a gazdasági társaságok szétválására vonatkozó szabályozás, ugyanúgy, mint a korábbi társasági törvényben, továbbra is nagyon durva, nem is mondom, hogy kiskapukat, nagykapukat hagy nyitva. Arról van szó, hogy az LMP azt javasolja, gazdasági társaságok szétválása esetén a jogelőd gazdasági társasággal szemben a szétválás időpontját megelőzően meghozott bírósági, illetve k özigazgatási hatósági döntésen alapuló, még le nem járt korlátozás vagy tilalom hatálya a jogutód társaságok mindegyikére terjedjen ki. A jelenleg hatályos és az új Ptk.val hatályba lépő szabályok alapján ez nem így van. Ez azt jelenti, hogy jelenleg is, ha például valaki okoz egy hatalmas környezeti kárt, ezért nemcsak bírsággal sújtják, hanem adott esetben egy tevékenységtől is eltiltják. Vagy éppen közbeszerzésekből zárják ki, mondjuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán. Egy nagyon olcsó t rükkel meg lehet kerülni ezt a szabályt. Hoznak egy döntést, hogy szétválik a társaság, az egyik jogutód társaság viszi a terheket, korlátozásokat, tilalmakat, ezt a társaságot kiürítik, és a
