Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1103 (A jegyzői székben Spaller Endre Földesi Gyulát váltja fel.) Az átmeneti rendelkezések 25. §a akként rendelkezik, hogy a Ptk.nak a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15én folyamatban lévő házas sági bontóperekben nem lehet alkalmazni. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy a hatályos szabályozás csak akkor ad lehetőséget egy házasságnak úgynevezett közös kérelem alapján történő felbontására, ha a házas felek egyebek mellett az ingóságaik megoszt ása kérdésében is megállapodtak. Gyakorló ügyvédek előtt ismert, hogy ez a kikötés a gyakorlatban olykor kényszermegállapodásokhoz vagy látszatmegállapodásokhoz vezethet, ami olykor csak régi sérelmeket konzervált. Ráadásul a hatályos jog megelégszik azzal is, ha a házas felek egyszerűen közösen blöffölnek - szép magyar szóval élve , bírósági jegyzőkönyvben egyezően mondják, hogy az ingóságukat már megosztották, ezzel kapcsolatos egyezségük már foganatba is ment. Ha ezt a blöfföt a jegyzőkönyv mint közokir at rögzíti, a bíró lelkiismerete is megnyugszik, mert elhárult egy amúgy is csak formális akadály a közös megegyezésen alapuló bontás előtt. E szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. Negyedik könyvének 21. § (3) bekezdése már nem tartja fenn, azaz nem k öveteli meg, hogy a házas felek az úgynevezett közös kérelem alapján folyó házassági bontóperben az ingóságaik megosztása kérdésében is megállapodjanak. Nem világos, hogy a házas felekre nézve kedvezőbb szabályt a javaslat vajon miért nem engedi alkalmazni a 2014. március 15én folyamatban lévő házassági bontóperekben. Ebben a kérdésben módosító indítvánnyal kezdeményezzük, hogy a javaslat 25. §a a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben tegye lehetővé e kedvező szabály alkalmazását. Úgy gondoljuk , hogy ez talán már - és sajnos elég sok házassági bontóper van folyamatban - elősegítheti a hatékonyabb új Ptk.szabályok alkalmazását. (11.50) De továbbhaladva, a törvényjavaslatot tovább vizsgálva sajnálattal állapítottuk meg, hogy nem tér ki egy ismert problémára, amit egyébként korábban már többször jeleztünk. Hozzáteszem, hogy e tárgykörben Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez is fordultam, illetve Navracsics miniszter úrhoz is fordultam írásbeli kérdéssel a most következendő problém ával kapcsolatosan. Tehát nem itt merül fel, már többször szorgalmaztuk ennek a megoldását, ugyanúgy, ahogy a Ptk. elfogadása és vitája kapcsán is. Miről is van szó? A privatizációs folyamat során sok ingatlan került több száz személy osztatlan közös tulaj donába. A határok megnyílta folytán, majd az Unióhoz csatlakozásunk velejárójaként sok száz személy külföldön keresi boldogulását, egy idő elteltével már az életben létükről sincs információ. Könnyű belátni, hogy egy rendkívül nagy társtulajdonosi létszám esetén már soha nem lehet beszerezni mindenki nyilatkozatát akár az ingatlan használati megosztásához, akár az ingatlan közös hasznosításához. Már vannak olyan törvényeink, amelyek a nagy létszám esetén már nem követelik meg a lehetetlent. Például a köziga zgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint, ha az ügyben az érintettek száma az ötven főt meghaladja, a hatóságnak nem kell velük leveleznie, hanem egyszerűen hirdetményi úton tart velük kapcsolatot, így közli határozatát is. Az ingatlannyilvántart ás szabályai régóta nem követelik meg rendkívül nagy létszámú társtulajdonos esetében az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozat mindenkitől való becsatolását. De emlékeztethetnék arra is, hogy például a társult halászati jogot szabályozó törvény is l ehetővé tette, hogy a tulajdonosok a tulajdoni arányuk alapján számított egyszerű többséggel dönthessenek a horgászterület hasznosításának módjáról. Ilyen ismert és életszerű törvényi megoldások mellett a hatályos Ptk. és az új Ptk. egyaránt még mindig az összes tulajdonostárs beleegyezéséhez, azaz rendkívül nagy létszám esetén egy nyilvánvalóan lehetetlen feltétel teljesítéséhez köti az ingatlan használhatóságát, és ezzel változatlanul csorbítja a tulajdonosoknak a tulajdonukhoz fűződő elemi jogait. A Ptk. vitájában, ahogy említettem, módosító javaslattal kezdeményeztük a megoldást, de sajnos a kormánytöbbség nem tartotta szükségesnek, hogy erről szavazzon a tisztelt Ház, és belekerüljön az új Ptk.ba.
