Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1104 Egyébként ezzel kapcsolatban akár államtitkár urat is k érdezhetném, bár miniszter úr válaszának is - válaszadási kötelezettsége alapján - meg kell érkezni, hogy ezt a gyakorlati problémát kívánjáke rendezni, és tulajdonképpen elhárítanake olyan akadályt, amely - már ahogy említettem - a tulajdonhoz való jogo t sérti azok esetében, akik azért nem tudják hasznosítani, mondjuk, az ingatlanukat, mert egy nagy számú tulajdonközösség esetén - akár az elhalálozások tekintetében - soha nincs egy olyan pillanat, amikor be lehetne szerezni mindenkinek a hozzájáruló nyil atkozatát. Egyébként elmondható, hogy a javaslat normáinak szövegezése, ahogy említettem, egyrészről alapvetően magas szakmai színvonalú, viszont néhány ponton vannak nyelvhelyességi észrevételeink - ezt igyekszünk majd módosító javaslatokkal korrigálni , hiszen a magyar nyelv mondatai például akkor helyesek, ha elöl az alany áll, majd ezt követi az állítmány - ezt már az általános iskolában is megtanulhatják a diákok , viszont előfordulnak olyan helyzetek, ahol sajnos a normaszövegező is elfárad, és felc serélésre kerülnek bizonyos dogmatikai fogalmak, illetve mondatszerkesztési megoldások. Hozzáteszem, hogy minisztériuma válogatja, de ezeket a pontosító javaslatokat néhol el is szokták fogadni, néhol nem, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy még az ell enzéki képviselőknek is mindenképpen felelősségük, hogy ne csak tartalmilag, hanem formailag is megfelelő módon alkossuk meg a jogszabályokat. Áttérve a gazdasági társaságokra, a felvezetőmben elmondtam, hogy a Gt. talán pont egy olyan jogterület, amit leh etett volna külön is kezelni, annál is inkább, mert azok a szabályok, amelyek most a szétválás, egyesülés, átalakulás kapcsán elénk kerülnek, tulajdonképpen kettéhasítják a gazdasági társaságok jogát, lévén, hogy a polgári törvénykönyvbe túl sok került be ezekből a szabályokból, és ami kimaradt, az viszont nem elég ebben a formában egy átfogó szabályozásra. Tehát elég komikus, úgy gondolom, hogy egy külön jogterületként kell egy szétválás, egyesülés, átalakulás témakörét kezelni; ez így együtt használva a p olgári törvénykönyvvel, nem egy egészként, hanem egy eltúlzott gigakódexként és egy kis kimaradt szabályozásként áll előttünk. Elhangzott a kft.k törzstőkéjének a 3 millió forintra való felemelése. Ebben az esetben, ha már ez így került bele a Ptk.ba, ak kor az úgy igazságos, ha ez mindenkire kiterjed, és két év alatt mindenkinek ezt meg kell tennie. Itt most már erről felesleges, azt kell mondjam, vitát folytatni, az, hogy erre két év van, az egy méltányos határidőnek tűnik, és talán egységes szabályokat teremt mindenki vonatkozásában. Mint ahogy az is egy üdvözlendő szabály, bár apróságnak tűnik, hogy egy ülésen lehet dönteni az átalakulásról, és nem kell kötelezően ezt két ülésen megtenni. Ez bizonyos esetekben adminisztratív könnyítést is hozhat, vannak olyan esetek, amikor valóban az idő elhúzása vagy pluszteher lenne a két ülés összehívása, mert minden adat, szándék és okirat rendelkezésre áll. Ha már ilyen formában csapongani kell, átevezve a szomszédjogok kérdésére, ahogy említettem, ez egy olyan ter ület, ami az állampolgároknak az alapvető életviszonyait a leginkább majdhogynem meghatározza, és már annak idején a Ptk. vitájában is elmondtuk, hogy kevés az a szabályozás, ami belekerült a Ptk.ba. Ehhez képest persze öröm, hogy behozzák ezeket a részle tszabályokat, de ahogy említettem, ez a tíz szakasz nyugodtan belekerülhetett volna a kódexbe. Itt egyébként, ha ennél tartok - és úgy általában - azokat a háttéranyagokat a Képviselői Információs Szolgálatnak meg kell köszönnünk, amelyeket rendelkezésre b ocsátottak. Nagyon átfogó és alapos munka, és az európai kitekintésbe és a bírói joggyakorlatba is betekintést enged. Itt a szomszédjogok esetében azért azt látni kell, hogy úgy a helyi szabályozás, tehát önkormá nyzati rendeletek is meghatározók lehetnek, akár állattartás vagy a fák, bokrok esetében és akár azoknak a távolsága a különböző telkektől vagy azoknak a hasznosítása, de gondolhatunk arra is - és itt szintén a bírósági gyakorlatból idéznék , ami az Orszá ggyűlésben hallva talán bagatell témának tűnhet, de aki ebbe az élethelyzetbe kerül, annak nem, például a bírósági gyakorlat egy zeneművész esetében, ahol a per tárgya az volt, hogy ő mikor és hogyan gyakorolhat a szomszédainak zavarása nélkül; kimondta az t, hogy bár nem szüntethető meg vagy nem lehet elvonni a jogot, hogy valaki zeneművészként gyakoroljon a hangszerén, viszont ezt munkaidőben kell tennie,
