Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1100 között pártpolitikai, ideológiai kompromisszum született, és ez az alaptörvény része lett, és ezzel súlyosan korlátozta és kivette az élettársi kapcsolatban élő százezreket a legfontosabb magyar kódexből, a polgárjogi kódexb ől. Azt gondolom, és meggyőződésünk e tekintetben, hogy ez egy olyan lépése volt a kormánypártnak, amely miatt nem tehetjük meg azt továbbra sem, hogy még a leíró jellegű jogszabályokat is támogassuk. Ezt szerettem volna önökkel ismertetni. Köszönöm szépen . (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Steiner képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló a KDNP vezérszónoka, Rubovszky György képviselő úr. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szé pen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem fogom ismertetni a törvényszöveget úgy, ahogy Répássy államtitkár úr az expozéjában tette, vagy Vas Imre képviselő úr tette felszólalása során. Eltekintek attól, hogy minden kérdé sre kitérjek. Én változatlanul üdvözlöm ezt a jogalkotási megoldást, ami most bekövetkezett. Mi nagyon örültünk a polgári törvénykönyv 2013as elfogadásának is. Szeretnék azért egykét kérdésben vitába szállni Steiner Pál képviselő úrral. Nevezetesen arra szeretnék hivatkozni, és emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy amikor a polgári törvénykönyv vitája az előre tervezetthez képest bizonyos fokig megcsúszott, a kormánypártok úgy döntöttek, hogy a hatályba léptetés idejét is csúsztatni kell, és minden kö rülmények között biztosították azt az egyéves felkészülési időszakot, amit úgy ítéltünk meg, hogy szükséges lenne. Ezért is került sor arra, hogy ’14. január 1je helyett márciusban fog hatályba lépni csak az új polgári törvénykönyv. Szeretnék egy érvet ki húzni Steiner képviselő úr felszólalásából. Arra hivatkozott, hogy az általa felmutatott könyv a bizonyíték arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara kénytelen volt az ügyvédek kioktatása és munkájának segítése érdekében ezt a könyvet megjelentetni. Én hála isten nek, azzal büszkélkedhetek, hogy 1970 óta vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Minden lényeges kódex megjelenésekor ezt a segédanyagot az ügyvédi kamara biztosította a saját ügyvédjeinek. Tanfolyamokat szervezett, és azon kívül mindig segített az át alakulási időpontban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemcsak az ügyvédi kamara, hanem legjobb tudomásom szerint a hatályba léptetéshez szükséges egyéves időtartamra az igény a bírói oldalról is felmerült, és a bírói hatalom is igényelte azt, hogy a b íróságokat felkészítsék. Tehát az, hogy az ügyvédi kamara kiadott egy ilyen könyvet, ez nem egy speciális eset, ez egy kialakult gyakorlat, ami nagyon helyes, és a jogalkalmazásban részt vevő feleknek a munkáját segíti elő. Azért furcsa az erre való hivatk ozás és az idő rövidségére való hivatkozás, pont Steiner Pál képviselő úr részéről, mert amikor 2009ben ők megalkották a polgári törvénykönyvet, ami ugyan nem lépett hatályba, részben az Alkotmánybíróság nemleges döntése miatt, aztán a hatályon kívül hely ezés okán, pont ott is azt sérelmezték, hogy túl rövid az idő. Az az idő abban az esetben rövid volt, ebben az esetben az én álláspontom szerint minden további nélkül elegendő. Tisztelt Országgyűlés! Én is, ha megengedik, akkor ahelyett, hogy itt a különbö ző könyvekről beszélnék, egy speciális területre szeretnék kitérni, és ez pedig a gazdasági társaságokkal, különösen a korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatos kérdéskör. Steiner képviselő úr azt mondta, hogy ez gátja lesz a kisvállalkozók tevékenys égének. Én azt hiszem, hogy ez a megjegyzés ma teljesen életszerűtlen, mert ahhoz, hogy egy céget komolyan vegyenek, ahhoz, én azt hiszem, hogy a 3 millió forintos törzstőke is kevés. Túl alacsony. Én egy gazdasági társaság egyik társtulajdonosaként a gyak orlatból tudom, hogy a mi törzstőkénk ugyan a jövőben előírt értékhatárt is jóval meghaladja, még így is sokan elhúzzák a szájukat, és egyáltalán nem elismerően nyilatkoznak, és nem tekintik biztonságosnak.
