Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1101 Induljunk ki abból, hogy egy normálisan működő cé gnek olyan infrastruktúrára van szüksége, amit apportálva a cégbe, szinte a 3 millió forint kevés ahhoz, hogy a céget működőképes állapotba hozza. De ez csak egy okfejtés. A másik, amire szeretnék hivatkozni, hogy tudomásom szerint Magyarországon, amikor a korlátolt felelősségű társaságok a 80as évek második felében megjelentek a jogalkotás szerint, akkor a törzstőke 1 millió forint volt akkor, amikor az értékviszonyokhoz képest ma legalább tízes vagy húszas szorzóról beszélhetünk. Ez a rendszerváltáskor i s még 1 millió forint volt, és a rendszerváltást követő pár éven belül emelték fel ezt az összeget 3 millió forintra. Arra is emlékszem, hogy amikor a Gyurcsánykormány idején a gazdasági társaságokkal kapcsolatos változtatás történt, arra történt hivatkoz ás, hogy egyes európai felmérések szerint Magyarországon túl költséges a cégalapítás. Ez volt az egyik indok. Éppen az volt a furcsa, hogy a cégalapítással kapcsolatos költségeket, tehát az illetékeket, közzétételi díjakat, ezeket nem csökkentette a kormán y, mert ez állami bevétel volt, hanem a költségcsökkentés címén a törzstőkét csökkentette. Ez, akkor is mondtuk, hogy nevetséges, akkor is tiltakoztunk ellene. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a kormányzat rendkívül helyesen teszi, hogy ezt az egyensúlyt most h elyreállítja. Sőt, én azt vitatom, hogy a kellő biztosítéknak talán még a 3 millió forint sem elegendő. Erre egy érv az, amire hadd hivatkozzam Vas Imre képviselő úr felszólalásából, aki elmondta, hogy a cégbíróságok által törölt cégek jelentős része az al acsony törzstőkéjű cégek esetében van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy komolytalanul, megfontolatlanul és teljesen életképtelen módon hoztak létre olyan cégeket, amelyeknek a továbbfejlesztését nem is akarták biztosítani. Bár nem tartozik a mostani any agunkhoz szervesen, de kénytelen vagyok kitérni rá, mert szóba került egy olyan kérdés, ami a polgári törvénykönyv vitájában már meglehetősen ki lett élezve, ez pedig az élettársi kapcsolatnak a Ptk.ban való rendezése. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nem arról van szó, hogy az élettársi kapcsolattal jelentkező jogi normák nincsenek rendezve. Igenis rendezve vannak. Az pedig, hogy ezt a kapcsolatrendszert hogyan hívjuk, és a családjogi törvényben vagy a polgári törvénykönyvnek egy más részében hely ezzük el, megítélésem szerint a gondoskodáson nem változtat semmit. (11.40) Az joggal felróható a Szocialista Pártnak, hogy az előtte lévő nyolcéves regnálásuk idején az élettársi kapcsolat rendezésével kapcsolatban semmit nem tettek, kizárólag a bejegyzet t élettársi kapcsolatot és az egyneműek élettársi kapcsolatát rendezték. Tehát az élettársi kapcsolatnál a ma hatályos polgári törvénykönyv szerint is kizárólag a közös tulajdonnal és az együttéléssel kapcsolatos gazdasági kérdésekben voltak bizonyos rende zések. Tehát én változatlanul visszautasítom azt a vádat, amit a Szocialista Párt ezzel kapcsolatban megfogalmazott. Az egyik az, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megzsarolhassuk a FideszMagyar Polgári Szövetséget mi, kereszténydemokraták, tehát nem tudtuk harmincnégyen akaratunkat keresztülnyomni egy 230 főt meghaladó frakción. Itt gyakorlatilag az van, hogy a meggyőzés erejével próbáltunk kitérni arra, hogy igenis a kapcsolatot rendezni kell, és a rendezés terén mi mindenben készek voltunk. Arra szeretnék hivatkozni, hogy módosító indítványok során került be a családjogi törvénybe egy olyan passzuscsomag, amely az élettársi kapcsolat családjogi vonzatairól szólt. Ez pedig arról szól, tisztelettel, amit nem akarnak elhinni, elfogadni, vagy nem tud om, hogyan definiáljam ezt a fajta magatartást; mi azt mondjuk, hogy a szülő és a gyerek között mindenféleképpen családi kapcsolat van, akkor is, ha élettársi kapcsolatban született a gyermek. A gyermek mind a két szülejével családjogi viszonyban van, csak az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincsenek családjogi viszonyban, hanem ők élettársi jogviszonyban vannak. Na most, ebből a háromszögből adódóan van az a két terület, amelyet a polgári törvénykönyv a családjogi ré szben rendez: ez a gyermek elhelyezésével kapcsolatos lakáshasználati kérdés, illetve a gyermekkel kapcsolatos anyagi kötelezettségvállalás.
