Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1091 működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítására. Ennek megfelelően az új kódex hatálybalépésével egyidejűleg indokolttá válik a jelenlegi gondnoksági nyilvántartás felülvizsgálata. Az Országos Bí rósági Hivatal gondnokoltak nyilvántartását támogató, 2002 óta használatban lévő ügyviteli rendszere továbbfejlesztésre szorul részben az új polgári törvénykönyv új szabályaira figyelemmel, másrészt amiatt, hogy az adatszolgáltatási igényeknek is jobban me gfeleljen. A nyilvántartásból egyfelől egyedi adatszolgáltatás történik annak, aki ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. Másfelől a hatóságok közvetlen hozzáférésre jogosultak az adatok megismerésére és kezelésére. Ez utóbbira jogosultak körét kibővíti a tör vényjavaslat, hogy az adatigénylés minél több ügyben valósulhasson meg gyorsabban, hatékonyabban, a postaköltségek megtakarításával. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az említett gondnokoltak nyilvántartása kapcsán szót kell ejteni az előzetes jogn yilatkozatok nyilvántartásáról is. A nemzetközileg már ismert, az önrendelkezés érvényre juttatását elősegítő előzetes jognyilatkozatot a polgári kódex vezeti be. Előzetes jognyilatkozatban bárki, még cselekvőképes állapotában rendelkezhet a személyi és va gyoni ügyei vitelének módjáról, a cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére, amelyet be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítél etében rendelkezik. Ugyanis ekkor rendeli el annak egészének vagy egy részének alkalmazását, amelyet ugyancsak be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását is az Országos Bírósági Hivatal fogj a működtetni, tekintettel arra, hogy az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához. Mind a gondnokoltak nyilvántartása, mind az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása vonatkozásában az Országos Bírósági H ivatal elnöke lenne az adattovábbítás szempontjából az adatkezelő szerv. Ugyanakkor a járásbíróság vezetné be a nyilvántartásokba az új adatokat, figyelemmel arra, hogy a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésről és az előzetes jognyilatkozat hatálybalépés éről is. Hölgyeim és Uraim! A polgári törvénykönyv a jogi személyekre vonatkozó szabályozás területén is jelentős változást hoz azzal, hogy a magánjogi szférában működő jogi személyek minél szélesebb körére vonatkozó rendelkezések megalkotását célozta meg. Ennek alapján a jövőben a Ptk. szabályrendszerének részét fogja képezni a jelenleg még külön törvényekben megjelenő társasági jogi és szövetkezeti szabályozás is. A Ptk. a jogi személyek átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozóan csak az általá nos szabályokat, e szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza. Ez a megoldás magával hozza, hogy a Ptk.ból kimaradó, ugyanakkor a jogi személyek szervezeti változásához szükséges egyéb részletszabályok külön kerüljenek rendezésre. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat a Ptk.ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli. A törvény hatálya alól kivételt képeznek az alapítványra és az egyesületre vonatkoz ó egyesülési, szétválási szabályok, ezek sajátosságaik révén a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályban kerülnek rendezésre. Az előttünk lévő törvényjavaslat alkalmazhatóvá válik minden további olyan jogiszemélyforma esetében is, ahol a speciális törvé ny az átalakulás, az egyesülés, a szétválás vonatkozásában nem tartalmaz önálló megoldást, hanem utaló szabállyal a Ptk.ra vagy kifejezetten e törvényre fog utalni. Az átalakulás lebonyolításának szabályait gyakorlati értelemben nem kellett megalkotni, hi szen a hatályos társasági jogi szabályok már működőképes szabályrendszert alkotnak, amelyekre ezen törvényjavaslat is támaszkodhatott. Így nem volt indok a már kiforrott szabályok alapvető felülvizsgálatára. A törvényjavaslat azonban azokon a pontokon hoz változást, amelyek a Ptk. szóhasználatából, szabályozási elveiből következnek, illetve amely kérdések részletezőbb rendezésére volt szükség. Fontos kiemelni, hogy a Ptk. változtat a jelenleg alkalmazott átalakulási terminológián, az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a gazdasági társaság esetén a formájának megváltoztatását jelenti. A jövőben tehát az úgynevezett formaváltást kell érteni
