Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
102 Ezen túlmenően, visszatérve az eredeti napirendi pontra, nagyon sokat beszéltünk itt már mindannyian a magyar alkotmányozásról, és itt most felmerült, hogy volte alkotmányozási kényszer Magyarországon 2010ben. Nyilván mindenki másként ítéli meg. A Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az a párt, amely teljesen nyíltan a választási programjában leszögezte, hogy szükség van egy új alkotmányra Magyarországon, sőt mi több, mi még ezt alaptörvénynek is neveztük a programunkban, alaptörvényt szerettünk volna meg valósítani, egy újat, és reméltük, hogy a kormányzati többség, a kétharmados többség is ebben partner lesz. (20.10) Tehát szerintünk igenis szükség volt rá, szerintem szégyen a XXI. század Magyarországában, hogy egy 1949. évi XX. törvény, a Rákosikorszak egy törvénye, egy alkotmánya fémjelzi, a száma és a törvény megjelölése fémjelzi mind a mai napig a XXI. században Magyarországon az alkotmányosságot, ez az ország szégyene. Azt hiszem, ebben egyetérthetünk, hogy igenis szükség volt arra, hogy új alkotmány legyen, de ha új alkotmány lesz, akkor azt kell megválasztanunk, hogy milyen lesz ez az új alkotmány. Bíztunk abban, hogy egy jó alkotmány lesz; egy olyan alkotmány lesz, amely majd magában foglalja a keresztény gyökereinket, a hagyományainkat, ami részbe n, úgyahogy bele is került és nagyon fontos szakmai pontok is kerüljenek be, amit megfogalmaztunk az egész alkotmányozási folyamat során. Amikor elkezdődött azzal, hogy felállt az alkotmányt előkészítő eseti bizottság, még akkor is úgy tűnt, hogy akár lét re is jöhet egy konszenzusos alkotmány, bár ahogy elhangzott, az akkori alkotmány 24. §ának (5) bekezdése, ha jól emlékszem, tartalmazta, hogy egy új alkotmány koncepciójához a parlamenti képviselők négyötödös többségének a szavazata szükséges, ez egy sal áta módosítóban már kikerült. Ez, ha jól emlékszem Mátrai Márta fideszes képviselőtársamnak volt a javaslata, amely már akkor sejtetni engedte, hogy a Fidesz a kétharmados többségével nem akar engedni beleszólást az alkotmányozás folyamatába. De azt hiszem , hittünk benne valamennyien, hogy mégiscsak lesz valami, és ezért vettünk részt teljes mellszélességgel az alkotmányelőkészítő bizottság munkájában, és adtuk be a rengeteg módosító javaslatot, illetve javaslatot az alkotmány tervezetéhez, amiből később a laptörvény lett. Márpedig azt tapasztaltuk, hogy három szó kivételével ellenzéki javaslat nem került bele. Az egyik paragrafusnál GaudiNagy Tamás képviselőtársamnak kártérítéssel kapcsolatos hárommondatos módosítása valahogy belekerült valamilyen csoda fo lytán. Ez el is hangzott már számtalanszor a Parlament falai között, lelővén, az államtitkár úr majd el fogja mondani, mert el szokta mondani ilyenkor, hogy GaudiNagy Tamás módosítója is belekerült. Igen, három szó valóban bekerült az ellenzék részéről, é n többről nem is tudok. Mindamellett, hogy közel száz módosító javaslatot adott csak a Jobbik Magyarországért Mozgalom az alaptörvényhez. De hittük azt, hogy jó lesz ez az alaptörvény, hiszen számtalan nemzetközi példa azt mutatta, hogy időtálló alkotmány csak akkor létezik, ha az konszenzusos, ha a társadalom széles rétegei állnak az új alaptörvény mögött. És ha azt mondjuk, hogy a Fidesz akar egyedül, illetve a KDNPvel egy új alkotmányt, egy új alaptörvényt, akkor elgondolkodunk, hogy ezzel az 53 százalé kkal, amely nagyon nagy dolog, hogy elérte a választásokon, képviselie a magyar társadalom 100 százalékos részét. Illetve jó lesze ez az alkotmány, ha a 47 százalék nem támogatja, vagy figyelembe sem veszik annak a 47 százaléknak a véleményét, illetve mé g mindig felmerül annak a problémája, hogy a Fidesz nem tett le egy alaptörvénykoncepciót az asztalra, nem mondta, hogy új alkotmány lesz és ezek lesznek a szempontjai, amikor őt megválasztották, tehát a választási kampányban egy ilyen nem volt. Tehát így azért elgondolkodtató, hogy valóban megvolte rá az a társadalmi felhatalmazás, hogy egyedül hozzon új alaptörvényt Magyarországon. Igenis emlékszem akkor az alkotmányelőkészítő eseti bizottság elnökének, Salamon László képviselő úrnak a szavaira, amikor elmondta, hogy milyen gránitszilárdságú lesz az új alkotmány, amikor elmondta azt a koncepciót is, hogy majd úgy szeretnénk ezt az új alkotmányt, hogy annyira ne lehessen hozzányúlni, hogy kétharmados többséggel lehet csak módosítani és csak akkor, ha két egymás után megválasztott parlament egyformán kétharmados többsége azt a módosítást
