Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
947 bekövetkezte közötti periódust is érdemes vizsgálni, bizonyos tekintetben természetesen a csődöt követő időszakot is, mint ahogy an erre most az elnök úr szóbeli kiegészítése is kitért, ezzel is érdemes lenne majd még foglalkozni, hiszen nagyon sok embert érint Magyarországon ez a bekövetkezett körülmény. Ezek után természetesen szeretnék részletesen is foglalkozni a benyújtott jele ntéssel, amely az Országgyűlés elé a gazdasági bizottság ajánlása alapján került. Természetesen a most rendelkezésemre álló rövid időkeret ezt nem teszi lehetővé, azonban itt elhangzott a gazdasági bizottság üléséről Aradszki képviselő úrnak egy olyan érte lmezése, olyan minősítése, amely az általam elolvasott jegyzőkönyv alapján nehezen állítható valóságosnak. A képviselő úr azt mondta, hogy senki nem vitatkozott a bizottság ülésén a jelentésben szereplő dolgokkal. Képviselőtársaim közül legalább ketten azo n a bizottsági ülésen igenis vitatták azt, képviselő úr, hogy vajon miért nem foglalkozik a Malév valóságos csődbejutási körülményeivel, a meghozott és meg nem hozott döntésekkel a csődhelyzetet megelőzően a jelentés. Elhangzott ezen a bizottsági ülésen az ezzel kapcsolatos aggály, elhangzott az az aggály, hogy érdemben senki nem adott választ arra, hogy mit tett a mostani kormány a kormányváltást követően megismert helyzetben, milyen intézkedéseket hozott, vagy nem hozott intézkedéseket. Ha - mint ahogyan utólag most mondják - egy menthetetlen helyzetnek látszó szituációban volt a Malév akkor, 2010ben, akkor ezt a nyilvánossággal, az Országgyűléssel, a gazdasági bizottsággal, bármelyik más illetékes szervezettel miért nem közölték? Miért volt egészen más a kormány viselkedése és kommunikációja, és miért volt az, hogy úgy gondolták, akkor közel még két éven keresztül, hogy mégiscsak fönn kell maradnia a Malévnek? Miért volt az, hogy az Orbánkormány nagyon jelentős tőkeösszegeket biztosított a Malévnek a 201 0. december 31éig terjedő időszakban is? Lényegében feltétel nélküli tőkejuttatásokról volt szó ebben az időszakban, azaz a gazdasági bizottságban folyó vita, szemben azzal, amit képviselő úr itt most mondott, érdemben is érintette a jelentéstervezetben s zereplő megállapítások valóságtartamát, és érdemben is vitatkoztak a jelen lévő ellenzéki képviselők azzal, ami a jelentéstervezetben szerepel. Az általam elmondott témakörök ebben érintettek voltak. Ha megnézi a bizottság jegyzőkönyvét, akkor nem fog vita tkozni. Mivel a 20 perc letelt, köszönöm a figyelmüket. A későbbiekben képviselői hozzászólásként kívánom majd folytatni. (23.50) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Következik a KDNP vezérszónoklata, Aradszki András képviselő úr, ahogy már maga is beharangozta pár perccel ezelőtt. DR. ARADSZKI ANDRÁS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most Veres képviselő úr hozzászólása után majdnem olyan nehéz helyzetben vagyok, mint a bizottság. A bizottság nagyon tür elmes volt a vizsgálatok során, azoknak a próbálkozásoknak, amelyek a Házszabálytól, a Ház határozatától való eltérésre buzdították a bizottságot - nevezetesen, hogy olyan időszakot is vizsgáljon, ami Veres képviselő úr elképzelése szerint mélyebben meg tu dta volna vizsgálni azt, hogy mi vezetett a Malév csődjéhez , ellenálltunk, mert nem akartunk házszabályellenesen tevékenykedni. De azt már tudjuk, hogy a szocialista képviselőknél a Házszabály egy olyan fölösleges dolog, amit legfeljebb át kell hágni és nem kell figyelembe venni, de a bizottság minden alkalommal ezeket a sandaságokat, ezeket a kezdeményezéseket visszautasította. Az tény, hogy az Országgyűlés a Malév 2012. február 3án bekövetkezett csődje miatt elengedhetetlennek tartotta, hogy annak okai t egy vizsgálóbizottság tárja fel. A bizottság kérdéskörök mentén próbálta vizsgálni a kialakult helyzetet, amelyet részekre bontott, a Malév és a Budapest Airport privatizációjára és reprivatizációjára. Ilyen kérdés volt például, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak a Malév privatizációjával kapcsolatos eljárások.
