Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VERES JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
944 hajlandó elvégezni. Tette ezt azért, mert a kormánypárti politikusok nem tették lehetővé, hogy a 2010es kormányváltást követő időszakban a “Mi történt a Malévvel?” című kérdésre egyszer is ki lehe ssen térni a vizsgálóbizottság tevékenysége során. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottság kifejezetten nem végezte el azt a feladatát, amely pedig a vizsgálóbizottság nevében is szerepelt, nevezetesen, jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámo lását előidéző, 20022010 között meghozott intézkedéseket kellett volna vizsgálnia a vizsgálóbizottságnak. A vizsgálóbizottság ezen intézkedéseket nem vizsgálta. A vizsgálóbizottság gondosan vigyázott arra, hogy az eredeti munkatervében szereplő, a jelenle gi kormányhoz köthető politikusok meghallgatására sor ne kerülhessen. Ilyen módon nem került sor egyetlen jelenlegi kormánytag vagy a jelenlegi kormánynak volt tagja meghallgatására. Fellegi Tamás miniszter úrnak a neve szerepelt a bizottság elfogadott mun katervében, az ő meghallgatására nem került sor. Nem került sor Varga Mihály meghallgatására, akinek a neve szintén szerepelt a munkatervben, és nem került sor Budai Gyula meghallgatására sem, akinek a neve szintén szerepelt a bizottság munkatervében. Éppe n ezért ez a vizsgálóbizottság, mint ahogy az várható volt a megalapításakor, pusztán azt a célt próbálta betölteni, nagyon alacsony színvonalon - a vizsgálóbizottság jelentése ezt még alacsonyabb színvonalon tükrözi ráadásul , hogy megpróbáljanak rákenni mindent az elődökre. Semmi más cél nem lebegett a vizsgálóbizottság kormánypárti tagjai előtt, mint az, hogy hogyan lehet valami rosszat kitalálni az elődökről, hogyan lehet valamit olyan módon beállítani és olyan módon feltüntetni, hogy az bizonyosan ros sz. Ki fogok majd térni részletesen arra, hogy mennyire mellélőttek és mennyire melléfogtak, és mennyire nem értették a folyamatokat és ma sem értik a folyamatokat, ezeket majd szépen el fogom mondani pontonként, de önmagában ez a koncepciózus megközelítés volt jellemző az egész munkára, leginkább a jelentés összeállítására. Ugyanis a vizsgálóbizottság napi működése során - és ez a több mint hatszáz oldalnyi jegyzőkönyvből mindenki számára kiderülhet - rengeteg olyan szituáció volt, amikor egy felmerült, ko csmai beszélgetésben elhangzott információ után próbált érdeklődni a bizottság, és ezekre a hírekre, híresztelésekre megfelelő válaszok hangzottak el a bizottsági ülésen. Nem kérdeztek vissza a meghallgatottaktól, nem mondtak cáfolatot a bizottsági ülésen, ellenben a jelentés összeállítói úgy tettek, mintha ez nem hangzott volna el - mármint a cáfolat , és mintha a kocsmai beszélgetésben elhangzó megalapozatlan állítás lenne a megalapozott bármi által is. Erre nem volt a bizottságban semmifajta megalapozás . Úgy gondolom, hogy teljesen elhibázott tehát az a jelentés, ami itt most szerepel, hiszen a Malév csődjének valóságos okait nem tudjuk ezen jelentés megismerése után sem. Nem tudjuk, mert nem vizsgálta a bizottság a csőd bekövetkeztét megelőző több mint másfél év történéseit, ebből érdemben semmit nem engedtek vizsgálni, a bizottság nem is kapott ezzel kapcsolatban semmilyen információt, hogy lehetősége legyen rátekinteni erre a folyamatra. Éppen ezért mindez csak figyelemelterelés és bűnbakkeresés volt, amit a bizottság végzett, s ezt is, ahogy említettem már, a jelentés alapján kifejezetten rossz színvonalon teljesítette a bizottság. Hiszen számtalan olyan pont lesz majd, amely nem került a bizottság ülésén szóba sem, és bekerült a bizottsági jelentésbe, ami pedig a bizottság ülésén szóba került megállapítások tehetők bizonyos kérdésekben, azok pedig nem aszerint kerültek be a bizottsági jelentésbe, ahogyan az a jegyzőkönyvben szerepel. Nagyon nagy problémát látok emiatt, hiszen ennek kapcsán először most került érdemben szóba elnök úr szóbeli kiegészítésében, a jelentésben szó nincs róla, hogy mi is történt a Malév dolgozóival. Először most került szóba elnök úr szóbeli hozzáfűznivalójában, hogy vajon milyen tanulságot is lehet levonni, ha a Ferihegyi rep ülőtér nem tetszik valakinek, akkor mi az, amiben lehet Magyarországon gondolkodni. A bizottsági működés során ezzel a bizottság nem foglalkozott. Örülök annak, hogy elnök úr most így erre a mai szóbeli kiegészítésében legalább kitért.
