Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
929 saját erőforrások fenntartható használatára ösztönző, a helyi közösségek megerősítését szolgáló gazdaságpolitikára van szükség. Elengedhetetlen, hogy a helyi termékek kínálata szélesedjék, a termelés, feldolgozás és értékesítés jogi szabályozása egyszerűsödjék. (22.10) Meg kell alkotni a kézművesség jogi meghatározását. A falusi turizmust szabályozó jogi kereteket helyre kell állítani, és be kell látnunk, hogy a helyi termékfejlesztés nemcsak gazdasági cél, hanem a hazai cigányság társadalmi integrációs kérdése is. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő, a versenyképesség, a technológiaváltás és a fenntarthatóság szempontjainak kiegyensúlyozott figy elembevételén nyugvó alkalmazkodási tervvel készüljünk fel a legkedvezőtlenebb forgatókönyvekre. A nemzeti energiastratégiában és a vidékstratégiában rögzített célok megvalósítását úgy kell összerendezni, hogy a rendelkezésre álló szűkös források össztársa dalmi szempontból a legnagyobb haszonnal párosuljanak. A közjó érdekében a fejlesztések mérsékeljék az energiafüggőséget, növeljék az élelmezésbiztonságot, tartalmazzanak hazai hozzáadott értéket, hazai munkaerőre és beszállítókra alapozódjanak, segítsék e lő a nemzetközi piacokra való kijutást, bizonyuljanak üzletileg is fenntarthatónak, és kapcsolódjanak össze a vidék felzárkóztatásával. A megélhetési költségeket csökkentő épületkorszerűsítési programok akár 120 ezer, a lokális élelmiszerelőállítás, a he lyi közétkeztetés, a falusi turizmus alaphangon is legalább 80 ezer, a vízkormányzási fejlesztések további 50 ezer munkahelyet eredményezhetnek rövid távon. A cigánytelepek méltányos létfeltételeinek biztosítása is legalább 2530 ezer cigány család számára jelentene azonnali megélhetést és méltányosabb lakhatási feltételeket. Láthatjuk, hogy csak a fenntarthatósághoz legszorosabban kötődő ágazatokban mintegy 300 ezer ember, ugyanennyi család megélhetéséhez tudnánk hozzájárulni. A fenntarthatóság nem azonos tehát az önsanyargatással, ez az átmenetnek, a fenntarthatóság felé való átmenetnek a foglalkoztatással összekötött programja lehet. Tisztelt Országgyűlés! A történelem folyamán eddig minden ilyen váltás kí nkeservesnek bizonyult. Mind a fáról a szénre, mind a szénről az olajra történő váltás gazdasági és politikai válságot idézett elő. Ezek ráadásul lassú, több évtizedig tartó átmenetek voltak. Mivel az energia mai infrastruktúrája egyre inkább összefonódik a globális gazdasággal, politikával, kultúrával, a most esedékes váltás még nagyobb válságot fog előidézni. Igaz, hogy az emberiség már számos krízishelyzeten lett úrrá, a mostani helyzet azonban más. A válság az egész világot érinti és egyszerre többféle területet. Több mint 7 milliárd ember egyre növekvő igényét vagy akár csak az élelmezését ellátni egy klímaváltozással sújtott világban, fogyó energia, édesvíz, termőtalaj- és nyersanyaggondokkal, eladósodással és munkanélküliséggel küszködő gazdaságokka l - lásd DélEurópát , óriási feladat, amelyhez foghatóval az emberiség sohasem találkozott. Ezért olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek ösztönzik a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatják a közjavakkal történő gazdálkodás ésszerűvé válását, az átláthatóságot és a számonkérhetőséget. A mindenkori kormánynak, ha a fenntarthatóság irányába akarunk elmozdulni, erős és egységes etikai kultúrát kell kialakítania, amelyhez összehangolt irányításnak kell társulnia. Amikor az intézményes rend felborul és működésképtelenné válik, akkor csupán a lelkekben élő rend marad szabályozó erőként, amely együttműködésre és kölcsönös segítségre ösztönöz, vagy éppen ellenkezőleg: arra, hogy kiki a többiek rovására keresse az egyéni menekülés útját és eszk özeit. Ezért is kell tisztában lennünk azzal, hogy az Isten képmásaiként nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában. Ehhez képest a rendszer, bármilyen rendszer egy beszűkült részlet, mely csak töredékességében tartalmazza a rend ismertetőjegyeit. A közjót szolgáló kormányzásnak a fenntarthatóság felé való átmenet során nagyobb nyitottságra és megértésre van szüksége egyéni és közösségi életünk minden szintjén. Szükség van bátorságra, de tá rsulnia kell mellé a körültekintésnek, hogy a bátorságot időnként felül ne írja a vakmerőség.
