Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
804 Gyurcsánykormány és az a politika, amit kifejtett a magyar nemzet egységesüléséhez vezető első lépcső ellen, és hogy mindent megtettek azért, hogy ez ne következhessen be. Gyurcsány Ferenc szavaival élek, aki azt mondta, hogy h azudtunk, reggel éjjel és este. Ezt tették már 2004 őszén is, amikor mint miniszterelnök folyamatosan - már többen utaltak erre - hazugságokkal próbálta meg befolyásolni, megtéveszteni a magyar lakosságot, a szavazópolgárokat, és próbálta őket megrémíteni, hogy senki ne szavazza meg a kettős állampolgárságot. Számomra akkor döbbenetes és elfogadhatatlan volt, hogy a saját nemzetével szembefordul egy miniszterelnök. Érthetetlen és nagyon szégyenletes az, álláspontom szerint, hogy még ma is vannak ennek a gon dolatnak követői, és ezek itt ülnek a magyar parlamentben. Én ezzel nem tudok azonosulni. S eszembe jutnak Szávay István képviselőtársam szavai, aki azt mondta, elég baj, ha ezt a tévében 18 év alattiak látták, én meg azt mondom, elég jó, ha minél többen l átták ezt a felszólalást, és minél többen gondolják azt, hogy mind a lelkükben, mind minden szinten elhatárolódnak az ilyenfajta felszólalásoktól. Ahogy Szávay képviselőtársam elmondta, amikor valaki megkapja a magyar állampolgárságot, milyen büszkeséggel és örömkönnyekkel a szemben fogadja azt el, főleg azok, akik megélték a magyar állampolgárságukat, és most visszakapják azt, amit jogtalanul elvettek tőlük egy békediktátum alapján, és újra magyarnak érezhetik magukat. Ettől a boldogságtól megfosztani az e mbereket, nos ez hihetetlen dolog. A saját nemzetünkkel szembefordulni pedig elképesztő! S a Balkánnal hasonlít bennünket össze azért, mert megadtuk a magyar állampolgárságot. A Kárpátmedencében valamikor minden magyarnak magyar állampolgársága volt, és g yakorlatilag egy teljesen igazságtalan békediktátum alapján fosztották meg attól őket. Amikor pedig a jog újra érvényesül, a természetjog, az isteni törvény, amikor visszakapják a nemzethez való tartozásuk bizonyítékát, igazolását, akkor ez lenne a Balkán? Ez lenne a Balkán? Egyszerűen hihetetlen ez a gondolkodásforma, és az is, hogy választási kényszer elé állítjuk az embereket. Miért választási kényszer az, amikor valamit felajánlunk egy határon túl élő magyar állampolgárnak, hogy vagy él vele, vagy nem é l? Hogyan lehet ezt kényszernek nevezni? Milyen fogalmuk van a kényszerről! Mi tudjuk, hogy mi volt a fogalom 45 éven keresztül a szocialista rendben, és sajnos nagyon szomorú, hogy még mindig él az a felfogás, ami akkor, a szocializmus 45 évében meghonoso dott Magyarországon, amikor gyakorlatilag az volt a politika, hogy le kell mondani a határon túl élő magyar nemzettestvéreinkről, nem lehetett róluk megemlékezni, nem lehetett velük kapcsolatot tartani, mert állami szinten akadályozták a kapcsolattartást, és kiölték az emberek tudatából azt, hogy a határainkon túl élő magyarok vannak, hogy felejtsük el őket, hogy - ahogy Varju képviselő úr mondta - integrálódjanak a saját országukba. Teljesen egyértelmű, hogy mit jelent az integrálódás. Az a folyamat, amirő l ő beszél, a beolvadást, az asszimilációt jelenti, és a kormányok álláspontja mind a 45 év szocializmusa, mind pedig a 20022010 közötti szocialista kormányzati időszakban az volt, hogy hagyjuk veszni a magyarságot és felejtkezzünk el róla. Döbbenetes ez a hozzáállás, ez a magyar nemzet iránti felelőtlenség. Egyszerűen nem találok szavakat! (12.50) És nyilván akkor az embernek eszébe jut Szanyi képviselőtársunk nyilatkozata is, amelyik pontosan beleillik ebbe az ideológiába, amit ők képviselnek, abba a gon dolatmenetbe, amikor már azt mondja, hogy az Erdélyből jött magyarokat, akik eljöttek egy magyarországi politikai rendezvényre, az anyanyelvükön, románul kell köszönteni, és románul köszönti őket. Hát döbbenetes, hát az a folyamat, az a rossz szemlélet, am it kialakítottak itt 45 éven keresztül Magyarországon, amely vérig sérti a határon túl élő magyarokat, akik, mikor eljönnek Erdélyből, itthon, Magyarországon románnak nevezik őket, vagy eljönnek a Felvidékről és szlováknak, vagy eljönnek Kárpátaljáról és u kránnak vagy orosznak nevezik őket. Hát milyen sértő ez annak az embernek, aki adott esetben nem is tudja, nem is bírja annak a nemzetnek a nyelvét, és ő minden szempontból, az anyanyelve, az identitása alapján, azon mesék alapján, amiben ő felnőtt, minden tekintetben magyar embernek és magyarnak képzeli magát, és ezt kell külföldinek tekinteni, ezt kell
