Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 26 (256. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
805 külföldinek - románnak, szlováknak, ukránnak, orosznak, szerbnek, jugoszlávnak és mindenféle másnak - tekinteni!? Tehát döbbenetes ez a hozzáállás, ez a sz emlélet, amelyet a Szocialista Párt és az antidemokratikus koalíció képvisel. Ez egyértelműen azt támasztja alá, hogy a határon túli magyarok integrálódjanak be az ott élő többségi nemzetbe. Döbbenetes ez a felfogás, és ezt semmilyen formában nem tudjuk el fogadni. Picit áttérve: azon túlmenően, amit Varju László elmondott, más szempontból is megnézni, ami szerepel ebben a jelentésben, illetve ami ezzel kapcsolatos, és picit érintettem hozzászólásomban a szemléletváltást. Az, hogy igazából az elmúlt 23 évben sok mindent elértünk, de azért nem mindent. Nemcsak a határon túli dolgainkat kell rendbe tenni, hanem a határon belülit is. Az itteni emberekben is, ami 45 év agymosáson keresztül mentek az emberek, azt is valahol helyre kell tenni, hogy hogyan viszonyul janak a határon túliakhoz. Hiszen mit látunk? Sajnos azt tapasztalom - nagyon rossz tapasztalataim vannak sok helyen , éppen a határtól nem messze élő magyar nemzetrészek tekintetében, ahol bizonyos helyeken már olyanok is megfogalmazódnak, hogy ők nem is akarnak a magyar nemzet részévé visszakerülni, attól függetlenül, hogy ők magyar anyanyelvűek, hiszen annyi atrocitás éri őket. Akkor, amikor átjönnek Magyarországra - amiről már beszéltem , hogy orosznak és ukránnak tekintik őket, mindamellett másodrend ű, másodrangú embereknek tartják őket; akkor, amikor a határon - azokon a határokon, amelyek még nem uniós határok - a határon túli nemzettestvéreinket és adott esetben nagyon gyakran állampolgárainkat másodrangú állampolgárokként kezelik, amikor megszégye nítik, megalázzák őket a határon, amikor sokórás sorban állásra kényszerítik a határon, amikor úgy tűnik, mintha a magyar állam kegyet adna a számukra, hogy ők beléphessenek Magyarországra - mindezek azt eredményezik, hogy ez ellenszenvet fog szülni. Tehát ezen kellene változtatni, ezen a személetmódon kellene változtatni Magyarországon ahhoz, hogy a magyar lakosság szeretettel fogadja őket, és valóban mindenki nemzettestvérnek tekintse őket, ne románnak, orosznak, ukránnak, szlováknak vagy bármi másnak tek intse az onnan jövő magyar nemzettestvéreinket. Tehát erre itt, Magyarországon is figyelmet kell fordítani, és nem csak a határon túl, hogy ez a szemléletváltás megvalósuljon. Szemléletváltásra van szükség akkor is, amikor magyar cégek vannak ezeken a hatá ron túli régi magyar területeken, hiszen az ember megdöbben akkor, amikor egy vegyes lakosságú területen, ahol még körülbelül 50 százalékos a magyarság aránya, és bemegy egy benzinkútra, és magyar nyelven kiírt táblával vagy magyar névvel találkozik, és ne m tudnak egy szót sem magyarul - bocsánat, MOLkútnál, elnézést, hogy mondtam , vagy például az OTP fiókjaiban, ahol szintén nem tudnak magyarul, vagy amiről már többször beszéltünk, a CBA üzleteiben a Felvidéken, ahol csak szlovák nyelven írták ki a feli ratokat még ott is, ahol magyar nyelvű többség volt. Tehát ebben is szemléletváltásra van szükség, és azt gondolom, nekünk, anyaországi magyaroknak kötelességünk az, hogy segíteni kell azokat a gazdasági vállalkozásokat, amelyek a Kárpátmedence területén, magyarlakta részen - szórvány vagy túlnyomó részben magyarlakta területeken - vannak, ezeket segíteni kellene. Ahol pedig arra kellene törekedni, hogy itt elsősorban a magyar lakosságnak tudjanak munkahelyet felajánlani, hogy magyar nyelven beszéljenek, h ogy őrizzük meg a nyelvet, hogy minél jobban tudjuk megkötni ott az ott lakó embereket, hogy tudjunk nekik alternatívát ajánlani, hogy ne a kivándorlás, ne az eljövetel, hogy eljöjjön onnan, ne az legyen a legfőbb szándék akkor, amikor megkapja a magyar ál lampolgárságot, hanem ott, a saját szülőhelyén, a saját szülőföldjén, a saját anyanyelvén tudjon érvényesülni. Ez nagyon fontos lenne. Egy gondolatot még hozzáfűznék: Szávay István képviselőtársam beszélt erről a hírlevélről, amiről elmondta a kritikáját, hogy elsősorban kormánypárti reklámanyagként tűnik föl ez a hírlevél, és hogy mennyivel objektívebb tájékoztatásra lenne szükség a határon túli nemzettestvéreink felé. Itt jegyezném meg, hogy - mint ahogy elmondta Szávay István , a Jobbikról csak annyi je lent meg, hogy a Colosseum fényeit lekapcsolták a Jobbik miatt, a Jobbik politikája miatt. Holott azt hiszem,
