Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
79 megáll apította a legutolsó átfogó cikkében , hanem a kötelmi jogba tartozik, azaz egyenértékű egy gépkocsiadásvétellel vagy egy hűtőgépvásárlással. Világos, hogy ennek az álláspontnak az üzenete a XXI. században teljes mértékben elfogadhatatlan. Nem fogadta el a KDNP azt sem, hogy egymás után a törvényes öröklés rendjében örökölhessenek az élettársak, és az élettársi kapcsolatot is csak akkor ismerte el valamiféle családnak, ha legalább egyéves együttélés mellett közös gyermek is születik. S ami szintén szimbol ikus volt, nem fogadta el, hogy a bejegyzett élettársi viszony, azaz az azonos neműek élettársi viszonya bekerüljön a polgári törvénykönyv családjogi fejezetébe, függetlenül attól, hogy a tudomány, az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata és a társadalom je lentős része ezzel egyetértett. A kormány sokáig hallgatott, húztákhalasztották, tolódtak a viták, tolódtak a határidők, hosszú hetekig nem vette napirendre a parlament a polgári törvénykönyvet, majd azt a megoldást választotta a kormány mint beterjesztő, hogy függetlenítette magát a KDNP javaslataitól, azokat önálló javaslatoknak tekintette, és a legnagyobb meglepetésünkre befogadta ezeket a javaslatokat, méghozzá úgy, hogy természetesen a nagyobbik frakció fogja támogatni, és így tud bekerülni a polgári törvénykönyvbe. Az sem zavarta a KDNPt mint előterjesztőt, hogy amikor ezeket a javaslataikat előterjesztette, azon a napon semmisítette meg az Alkotmánybíróság a családvédelmi törvény 7. és 8. §át, melyben az Alkotmánybíróság a gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy a családvédelmi törvény 8. §a indokolatlanul szűkíti a család fogalmát. Nagyon leegyszerűsítve - hisz ez egy sokkal bonyolultabb és komplexebb probléma , a KDNP kizárólag azokat a kapcsolatokat fogadja el családnak, amelyek házasság révén köttetnek, és semmilyen más élettársi kapcsolatot nem fogad el családnak, mint ahogy azt az előbb említettem, azt polgári jogi szerződésnek tekinti. Mi többször rámutattunk ennek a javaslatnak a korszerűtlenségére, rámutattunk, hogy a mai jogfelfogá sban ez teljes mértékben életidegen, rámutattunk arra, hogy családnak kell tekinteni mindazokat, akik szerelmi, élet- és vagyonközösségben élnek, függetlenül attól, hogy kérike valakinek az engedélyét vagy nem kérik. Rámutattunk arra, hogy az a kérdés, ho gy a családomat és a családi életet egy állami vagy egyházi aktussal megerősítve kívánom élni vagy a saját belső kapcsolatrendszeremben, az egyén magánügye, ebbe az állam nem avatkozhat bele. Ezt az álláspontunkat egyébként a kodifikációs főbizottság elnök e - mint ahogy azt az előbb említettem - egy részletes cikkében, amit ajánlok képviselőtársaim figyelmébe, ez év januárjában a magyar jog hivatalos lapjában közzétette. Ezt a cikket azért is érdemes elolvasni, mert a hazai polgári jog egyik legnagyobb alak ja, Vékás Lajos professzor úr jegyezte és írta le a kodifikációs főbizottság javaslatát, és tudományos igénnyel bizonyítja - nem pedig politikai alapon , hogy sajnos a magyar polgári törvénykönyv ebben a jelentős részében egy politikai alku tárgya lett, é s semmi köze nincs ahhoz a tudományos igényű munkához, amit a kodifikációs főbizottság letett a magyar parlament asztalára, és a kormány ezt támogatta. Sajnáljuk, hogy ez így alakult, és sajnáljuk, hogy a kormány elállt az eredeti szándékától. Sajnáljuk, h ogy nem volt bátorsága a kisebbik koalíciós partnerrel szembenézni és olyan polgári törvénykönyvet elfogadni, amely megfelel a tudomány és a XXI. század igényeinek, és sajnáljuk, hogy a kodifikációs főbizottságot ebben a nagyon jelentős kérdésben annullált a, és nem fogadta el a véleményét. Ezért is nyilvánvaló, hogy Vékás professzor úr - aki minden egyes vitát nagyon türelmesen végigült az alkotmányügyi bizottság valamennyi ülésén, ahol a polgári joggal foglalkoztunk, részt vett a vitában és elmondta a véle ményét - most, a legfontosabb pillanatban, amikor a magyar parlamentnek a polgári törvénykönyvet meg kellene szavaznia, nincs itt. (18.10) Ennek üzenetértéke van. Nem gondolom, hogy a professzor úr nem ért volna rá. Végül utolsó kísérletet tettünk, hogy me gpróbáljuk arra rábírni a kormánytöbbséget, hogy térjünk vissza a kodifikációs főbizottság javaslatához, ezért beterjesztettünk ma egy módosító csomagot, azt