Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
78 illetéktelenek megdézsmálják, védi a közt a különböző korrupciógyanús cselekményekkel, hatalmi visszaélésekkel szemben. (18.00) Ehhez képest a mérleg az - ami már az imént is elhangzott , hogy önök összetörték az üvegzsebe t, kivették azt a szabályt a polgári törvénykönyvből, amelyik az üzleti titoknak megálljt parancsol, ha közpénzekről, közvagyonról lesz szó. Az a helyzet, hogy miután az üvegzsebszabályt a mai napig nem ültették át az információszabadságtörvénybe - függet lenül Répássy államtitkár úr ígéreteitől , ha így hatályba lép ez a polgári törvénykönyv, akkor 2014től, legalábbis néhány hónapig, a magyar emberek nem tudják nyomon követni a közpénzek sorsát. Az a helyzet továbbá, hogy mi azt is el szeretnénk érni, ho gy ha egy bennfentes egy városházán vagy egy minisztériumi folyosón elhall egy pletykát például azzal kapcsolatban, hogy egy külterületi földet belterületivé fognak minősíteni, a művelés alól kivonnak egy termőföldet, és utána egy nagybefektető ott logiszt ikai parkot fog létesíteni, akkor ilyen megszerzett bennfentes információval Magyarországon ne lehessen érvényes szerződéseket kötni. Erre tettünk javaslatot zárószavazás előtt, mert úgy gondoljuk, hogy a polgári törvénykönyvnek, ha másnak nem, legalább az alaptörvény szellemének meg kéne felelnie, biztosítania kell azt, hogy a közvagyonnal, illetve a közpénzekkel kapcsolatos információk átláthatók legyenek, illetve a közvagyont, a közpénzeket ne lehessen bennfentes információkkal sem megdézsmálni. Összegez ve: azt látjuk, hogy ez a polgári törvénykönyv nem lesz alkalmas arra, hogy kellő védelmet nyújtson a közvagyon, a közpénz számára, nem lesz alkalmas arra, hogy megvédje a jövő generációk érdekeit, és nem lesz alkalmas arra, hogy a beszállítók, a kistermel ők érdekeit, illetve a fogyasztók érdekeit hatékonyan védje a nagy befolyású kereskedelmi láncokkal szemben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Steiner Pál képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. STEINER PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ezt a nagyon fontos, a civiljogi szabályainkat alapvetően meghatározó kódexet a kormány előterjesztette, akkor tulajdo nképpen egy jó hírrel találkoztunk, és egy jó ideig fennállt annak az esélye, hogy a kormánytöbbség és az ellenzék együtt szavazza meg ezt a törvénykönyvet. Ugyanis Répássy államtitkár úr az első alkotmányügyi bizottsági ülésen, amelyen ezzel a témával fog lalkoztunk, azt mondta, hogy a kormány változtatás nélkül magáénak tekinti a kodifikációs főbizottság javaslatát, és azt teljes egészében a parlament elé bocsátja. Mi akkor ezt átgondoltuk, bizonyos szempontokat újraértékeltünk és elfogadtunk, és ezért kij elentettük az elején: ha a kormány tartja magát ehhez az elképzeléséhez, és a polgári törvénykönyvet a kodifikációs főbizottság javaslatának megfelelően, illetve a módosítókat azzal egyetértve terjeszti elő, akkor a szocialista frakció megszavazza a polgár i törvénykönyv tervezetét, és lesz egy olyan kódexünk, amely az emberek alapvető viszonyait - személyi, magán, vagyoni viszonyait - szabályozza hosszú évtizedekre, és végre van egy olyan szakmai törvénykezés, amely a politika napi viharait nem tépázta meg a politika napi aktuális szempontjaival, hanem hosszú évtizedekre stabilizálja a magyar civil jogrendet. Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy a kisebbik kormánypárt decemberben feltámadt, frenetikus javaslatokat tett, és mint egy XXI. századi Savonarola azt a családjogi intézménykört támadta meg, amely a szocialista frakció számára rendkívül fontos volt, és abban a szemléletben, ahogy a KDNP ezt előterjesztette, úgy elfogadhatatlan volt. Miről van szó? Anélkül, hogy visszatérné k a nagyon sokszor megvívott részletes és általános vitára, a KDNP szerint az élettársi kapcsolat nem a családjogi fejezet része, nem egy szociológiai értelemben vett alapsejt és közösségi viszony - mint ahogy azt Vékás professzor úr nagyon helyesen
