Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
76 áttanulmányozásához. A zárószavazások előtti, múlt decemberi módosítókról törté nő szavazást követően valóban alaposan át kellett vizsgálni a koherencia tekintetében a polgári törvénykönyvet, azonban úgy gondolom, méltatlan volt az, hogy ez most pénteken került benyújtásra, és ma kellett ezekről döntenünk. A legnagyobb kérdés, amit az általános vitában feltettünk, és ehhez képest vizsgáltuk a törvényjavaslat támogathatóságát, az az volt, hogy vajon képese változtatni azon a rendszeren a polgári törvénykönyv új formája, hogy az úgynevezett tőkés társaságok vadkapitalista vadhajtásai, t ehát azok az intézményi elemek, azok az egyenlőtlenségek, azok a kiszolgáltatottságok, amelyek a magyar életviszonyokat jellemzik az úgynevezett és valójában meg nem történt rendszerváltást követően, vajon megfelelő orvoslást nyerneke, tehát kape megfele lő szintű védelmet a fogyasztó, kape elég határozott jogi eszközt arra, hogy kikényszerítse akaratát az erőfölényben levő nagy tőkés társaságokkal szemben, vissza tudjae szorítani azt a csalárd gazdálkodási és üzleti tevékenységi formát, amelynek során v isszaélésszerűen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a korlátolt felelősség intézménye mögé bújva tesznek tönkre megrendelőket, tisztességes vállalkozásokat olyan befektetők, akik miután tönkretesznek egy céget, egy másik cégbe öltözve ezt újrakezdik. (17.50) Sajnos azt kell mondanunk, hogy - bár sok elemében vannak fogyasztókat védő erősödő elemek - vannak bizony olyan elemek, amelyek nem kerültek elfogadásra. Szerettük volna sok olyan rendelkezés esetében támogatásra bírni önöket, amelyek például lehetetlenn é tették volna, hogy gazdasági társaságok úgy fizessenek ki például osztalékelőleget, hogy ne lehessen közben a hitelezőket ezzel megkárosítani. Szerettük volna, hogy az offshore cégekkel szembeni harc jegyében igenis legyen a cégjegyzék része az, ha egy offshore cég Magyarországon céget alapít, akkor tudjuk meg, hogy kik a mögötte álló természetes személyek, és a tisztességtelen kikötések közé igenis be kellett volna emelni az olyan egyoldalú szerződésmódosítást, amely kizárólagosan az egyik fél érdekeit szolgálja. Szerettük volna a földtulajdonosok számára az elbirtoklás, a közös tulajdon szabályait ésszerűsíteni; szerettük volna a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a gazdák kiszolgáltatottságát csökkenteni; nagyobb mozgásteret szerettünk voln a a számukra; szerettük volna, ha a jogalkotással okozott kár beemelődik a kódexbe, és ezzel a felelőtlen, polgárokat károsító jogalkotási lépésekért bizony felelősségre vonható lett volna az Országgyűlés, a magyar állam. Aztán amit semmiképpen nem tudunk elfogadni - és ehhez benyújtottunk zárószavazás előtti módosító javaslatot , az az üzleti titok körével kapcsolatban az a rendelkezés, amely ha jelenlegi formájában így kerül elfogadásra, aránytalan módon korlátozza az üzleti titok körének védelmével, a k özvagyonnal kapcsolatos szerződésekkel kapcsolatos közérdekű adatérdeklődést. Tehát egyszerűen a köz számára a mostani szabályozással nagyon erőteljesen korlátozzák azt a lehetőséget, hogy megismerhessék a közvagyonnal kapcsolatos szerződéseket. Ami különö sen elfogadhatatlan a közszereplők személyiségi védelmével kapcsolatban, hogy egy irreálisan szűkre szorított lehetőséget biztosítanak megítélésünk szerint a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatosan, tehát magyarul: a véleménynyilvánítási szabadságot el fogadhatatlan módon korlátozták. A másik az úgynevezett kollektív defamáció, tehát valamely közösség egészét érő negatív értéktartalmú megnyilatkozással kapcsolatosan egy olyan jogintézményt hoztak létre, amely megítélésünk szerint a jelenlegi alaptörvénny el is ellentétes, nemhiába, hogy az alaptörvény negyedik módosításába be szeretnének emelni egy ilyen rendelkezést. De jelenleg ez nem hatályos, tehát ha a jelenlegi formájában fogadjuk el azt a rendelkezést, amelyet önök szeretnének a kodifikációs bizotts ág javaslatával ellentétesen most elénk terjeszteni és elfogadtatni, akkor ezzel súlyosan veszélyeztetik megint csak a demokratikus közélet szabad megvitatásának lehetőségét.
