Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
5252 Tisztelt Országgyűlé s! Soron következik az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . György István, Horváth Zoltán, Vantara Gyula, Babák Mihály fideszes képviselők önálló indítványát T/11398. sorszámon, a bizottsági ajánlást pedig T/11398/6. sorszámon megkapták és megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 12 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szav azzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 112. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni 15 perces időkeretben. Igen, megadom a szó t Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy csak nagyon röviden hozzászóljak a 3. és a 4. ajánlási ponthoz, lévén, hogy fontos pontokat tartalmaz. Nem szeretném megismételni , ami az általános vitában elhangzott, de az egy fontos kitétel, hogy az országgyűlési képviselők és egyéb közjogi megbízatást betöltő személyek vonatkozásában megadjuke azt a lehetőséget, hogy kisajátítási indokként mint közérdekű cél kerüljön ez megjelö lésre. A sajtóban is egyébként ez nagy vitát váltott ki, és bár nem tűnhet ez elsőre akár ördögtől valónak, viszont az átlagviszonyokat ismerve és a választópolgárok felé kommunikálva úgy tűnhet, mintha a közjogi méltóságok és az országgyűlési képviselők f elé valamiféle privilégiumrendszer kerülne meghatározásra. Nagyon jól tudjuk, hogy a következő országgyűlési ciklustól változik az a rendszer, amelyben akár az országgyűlési képviselőket elhelyezik. Bizonyos esetben lehet, hogy még olcsóbb is lesz, hogy a z állam bérel közvetlenül vagy vásárol ingatlanokat. Ezzel is lehet érvelni, viszont jó lenne ezt abban a formában megtenni, hogy ezt ne kisajátítással kelljen véghezvinni, mert bizonybizony rossz emlékeket idézhet a magyar társadalomban, és sajnos nem a demokratikus időszakra volt jellemző, hogy például közjogi méltóságok vagy országgyűlési képviselők elhelyezésére ingatlanokat lehetett abban az időben térítés nélkül elvenni. Most meg ez alapján, igaz, hogy megfelelő kártalanítással, de tulajdonképpen a m agánjogi autonómia, tulajdonhoz való jog csorbításával lehetne megszerezni. (12.40) Ez semmiképpen nem jó, és a legvégső eszközként kellene használni. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben ez a legvégső eszköz semmiképpen nem áll fenn, hiszen más megoldást i s lehetne találni, és biztos vagyok benne, hogy Budapesten van elég ingatlan, amit akár adásvétel útján, a tulajdonosokkal való megegyezés útján vagy esetleg önkormányzati, állami ingatlanok átalakításával meg lehetne tenni. Ráadásul a kisajátítás nem is m indig a leggyorsabb és a leghatékonyabb folyamat, tehát abban sem vagyok biztos, hogy ez 2014ig, sőt azt kell mondanom, majdnem egészen biztos vagyok benne, hogy 2014ig ez nem tud egy olyan stádiumba eljutni, ami alapján oda valóban közjogi méltóságokat vagy országgyűlési képviselőket lehessen elhelyezni. Ha viszont így van, és az átfutási ideje is hosszabb, akkor meg végképp nem sok értelme van annak, hogy egyfajta újabb privilégiumnak tűnő megoldásokat emeljünk be a kisajátítási törvénybe, ami, ahogy el mondtam, egyébként is egy nagyon érzékeny területe a tulajdonjogi viszonyoknak, és csak nagyon szigorúan, nagyon szűk körben engedélyezett, és ez alapjogi garanciákat is érint. A másik, amihez hozzá szeretnék szólni, a 4. ajánlási ponttal kapcsolatban merü l fel, és ez az előzetes eljárásnak a kérdése. Elolvasva az indokolást is a törvényben, még mindig nem teljesen egyértelmű, illetve azt talán lehet érteni, hogy önök mire próbáltak gondolni az előzetes eljárásnál, amikor lehetőség van a kisajátítás jogalap jának és összegének az előzetes megállapítására, egy tájékoztató adatként előremutathat, és bizonyos esetekben gyorsíthatja is az eljárásokat vagy a megegyezést, vagy akár elkerülhetővé teszi a kisajátítási pereket, viszont nem vagyok benne biztos,
