Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
5253 hogy az a megfogalmazás, amivel a 40/A. §ban élnek, pontosan illik arra, amit önök véghez akartak vinni. Ugyanis itt arról van szó, hogy a kisajátítást kérő egy, a tulajdonában álló ingatlan esetében - amely vonatkozásában valakinek tulajdonjogi igénye van , má r előre felkészülve arra az eshetőségre, ha ennek a harmadik személynek az igénye a bíróság előtt is igazolást nyer, akkor kisajátíthassa azt az ingatlant, ami eddig papíron a saját tulajdona volt, de majd a jövőben elkerül tőle, vagy az igényérvényesítő t ulajdonába kerül, és erre már egy meghatározott összeg és jogcím előzetesen rendelkezésre álljon, vagy bíróságilag meghatározásra kerüljön. Én ezt olyan esetekben tudnám elképzelni jogilag, amikor például valaki egy önkormányzati vagy állami ingatlant elbi rtokol. Papíron, tudjuk, alapvetően főleg az ingatlannyilvántartások közhiteles nyilvántartások, tehát a bejegyzést kell valósnak tekinteni, de természetesen lehet számos olyan példa, akár a házassági vagyonközösség, vagy akár az elbirtoklás, ami eredeti szerzésmódnak minősül, elválhat az ingatlannyilvántartási tulajdontól, viszont ezt egyfajta perrel, akár egy elbirtoklási perrel kell végigvinni. Hiszen alapvetően a közhiteles ingatlannyilvántartás - mint konstitutív nyilvántartás és konstitutív bejegyz éseket tartalmazó nyilvántartás - tekintendő első körben a közhitelesnek. Tehát ha az önkormányzatnak - a példánál maradva - van egy tulajdona bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, és valaki azt megfelelő időn át gondozta, és az önkormányzat nem foglalko zott ezzel a területtel, akkor ő indíthat egy elbirtoklási pert a bíróság előtt, és ez egy folyamatban lévő per esetén az önkormányzatnak adna egy lehetőséget, hogy a papíron az ő tulajdonában álló ingatlan esetében, ami az igényérvényesítéstől függően leh et, hogy az önkormányzat tulajdonában marad, tehát nem feltétlenül kell abból kikerülnie, de már előzetesen meg tudja lebegtetni Damoklész kardját, hogy majd ezt az ingatlant esetleg visszaveszi, és kártalanítás fejében kisajátíthatja. Bár ennek az egészne k csak elméleti értelme van véleményem szerint, hiszen ha fontos az a terület az államnak vagy az önkormányzatnak, akkor korábban miért nem foglalkozott vele, kérdem én, és miért engedte, hogy valaki másnak egyéb tulajdonjogi igénye felmerüljön rá, és miér t nem tette korábban egyértelművé azt a helyzetet, hogy az az ingatlan az ő tulajdonában van. De rendben van, ezt is meg lehet érteni, lehetnek olyan helyzetek, amelyekre ezt alkalmazni kell, de mégis furcsa látni, és nem tudom, hogy pont erre gondoltake önök, amikor beterjesztették, lehet, hogy erre majd az előterjesztők válaszolnak, illetve van még egy kiegészítő szabályozás, hogy az építési munkánkat vagy engedélyezéseket már meg lehet kezdeni, ez is persze egy fontos kitétel lehet. Ha a folyosói pletyk áknak hinni lehet, akkor pont a Kossuth tér átépítése kapcsán vannak ilyen problémák, bár ha jól tudom, itt arról van szó, hogy vannak olyan tulajdonostársak, akiknek az állam vitatja a tulajdonjogát, és ezért tulajdoni vita van. Nem tudom, hogy ebben az e setben mennyiben alkalmazható ez a jogszabály, hiszen itt, ahogy elmondtam, egy alap kiinduló tulajdonról kell beszélni, tehát azoknak a társtulajdonosoknak vagy résztulajdonosoknak, vagy tulajdonostársaknak kell vitatniuk az államnak a tulajdonjogát, tehá t papíron az államnak mindenképpen házon belül kell lennie, ha viszont házon belül van, akkor elméletileg az egyéb engedélyek kiadásának sem lehet akadálya. Tehát ezt szerintem tisztázni kellene, és valóban egy választ várnék, hogy jól látome ezt, amit it t elmondtam, és mi az, amit esetleg még módosítanom kellene, ha önök ezt a célt el szeretnék érni, amit persze megfelelő garanciákkal körbe kell bástyázni. Tehát összefoglalva, és nem visszaélve a türelmükkel, úgy gondolom, hogy bizonyos esetekben az állam nak, az önkormányzatoknak lehetőséget kell adni arra, hogy rendezett tulajdonviszonyokat teremtsenek, és lehetnek olyan közérdekű célok, amelyek alapján akár be is lehet avatkozni. De például az 5. §nál, az országgyűlési képviselők és a közjogi méltóságok esetében én ezt nem tartom annyira fajsúlyosnak, ami a tulajdonjog mint alkotmányos alapjog garanciáit át tudná törni, és a közérdeknek a fennállását nem tartom oly mértékűnek, hozzátéve azt, hogy a közvélemény béketűrését se kellene eddig feszíteni. Ezér t úgy gondolom, hogy ezt át lehetne gondolni, és esetleg még kapcsolódó módosítókkal lehetne finomítani.
