Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5242 hátrányokat, amelyek érik nemcsak a temetkezési vállalkozókat, hanem minden egyes vállalkozói réteget Ma gyarországon. Nos, tehát felmerül a kérdés, hogy itt nem a piac újra felosztása zajlike, mint ahogy volt ez már a trafikügy kapcsán. Most már egyre lejjebb, alsóbb szintre megy ez a véleményem szerint egyébként korrupciós tendencia, hogy 150 vállalkozást megszüntetünk vagy nehéz helyzetbe juttatunk, hiszen legalább tízmilliókat kell hitelként felvenni, ha egyáltalán kap ilyen mértékű hitelt jelen pillanatban, míg beszáll a játékba egy jó ismerős, egy jó barát, egy jó vállalkozás, aki esetleg éppen most fog ja kiváltani a vállalkozói igazolványát, megszerezni a megfelelő engedélyeket hozzá, hiszen egy temetkezési vállalkozónak számos engedéllyel is kell rendelkeznie, és mivel neki nem kell hitellel kezdenie, hatalmas hitellel, sok esetben sokkal jobb helyzetb e kerülhet. Ez azért is felmerül, mert az összeférhetetlenségi szabályokon is változtatnak nem kis mértékben, hiszen eddig egészségügyi dolgozó, kórházi dolgozó nem hozhatott létre temetkezési vállalkozást. Most már gyakorlatilag szinte mindenkinek megvan a lehetőség adva, aki az adott intézményen belül dolgozik, kivéve talán a boncmestert, illetve a halottszállítót, vagy a betegszállítókat, de nem a betegszállítók szoktak rendelkezni általában a kórházakban komoly vagyonokkal, hanem nyilván az orvosok, az igazgatók, és sorolhatnám még tovább, akik adott esetben a betegekkel foglalkoznak. Nem akarok morbid dolgok felé elmenni, de talán érthető mindenki számára, hogy eléggé összeférhetetlen, ha annak a belgyógyász doktornak van egy temetkezési vállalkozása, a kinél a beteg esetleg elhalálozik. Tehát ezért jogos kérdés, hogy mi történik ezen a területen, nem készüle már számos ismerős, barát, hogy ezzel a lehetőséggel éljen. A másik legfontosabb téma valóban a szociális temetés kérdése. Engedjék meg, hogy kicsi t életszerűbben fogalmazzam meg a problémát, hiszen számos esetben úgy látom, hogy az elmondott vezérszónoki felszólalások nem tudják gyakorlatilag, mit tartalmaz ez a törvény, vagy ha esetleg elolvasták és mégis tudják, nem látják át, hogy az életben mi i s történik. Engedjenek meg akkor egyetlenegy példát! Egyedülálló emberek esetéről van szó. Ma Magyarországon sajnos másfél millió ember egyedül él a lakásában. Óriási szám nyilvánvalóan, és ez még valószínűleg növekedni is fog. Lehet neki rokona, családtag ja s a többi, de nem vele él. Ha valaki elhalálozik otthon a saját lakásában, és nincs mellette a hozzátartozója, hanem mondjuk, csak egykét vagy három nap múlva veszi észre a szomszéd, hogy mi történt, akkor már nyilvánvalóan a holttest állapota nem fogj a lehetővé tenni, hogy ott öltöztetésről, mosdatásról legyen szó, vagy bármi ilyen hasonló dologról. Ebbe gondoljanak bele, kérem szépen, hogy amikor választhatóként… - de hol választható a szociális temetés? A szociális temetés arról szól, hogy nincs pénz ük, nincs lehetőségük más megoldást találni, tehát nem tud fizetni szolgáltatót adott esetben a rokon. Tehát ez alapvetően nem egy választható lehetőség, hanem egy kényszerhelyzet, amikor ilyen helyzet áll elő. Nagyon szeretném, ha a köztemetéssel nem téve sztenék össze a képviselőtársaim a szociális temetést. A köztemetés arról szól, hogy valakinek nincs közeli hozzátartozója, akinek kötelessége - hiszen törvény szerint ez kötelesség a közeli hozzátartozó számára - az elhunyt eltemettetése. Itt nem erről va n szó. Itt van közeli hozzátartozó, csak éppen nincs lehetősége arra, hogy megtegye, mert nem volt pénze, illetve a szüleinek vagy bármilyen más közeli rokonának sem volt meg a lehetősége, a vagyona arra, hogy ezt megtegye. És nemcsak arról van szó, hogy i dős emberek halnak meg egyedül a saját házukban, akik, tegyük fel, főleg falvakban, de a városokban is gyűjtik adott esetben a pénzüket, megpróbálják félretenni egy ilyen esetre, hanem hirtelen haláleset is létezik Magyarországon, amikor senki nem számít a rra, hogy egy közeli hozzátartozója egyedül otthon elhalálozik, és egykét napon belül el kell temetni. Tehát a szociális temetésről igenis azt kell mondani, hogy nem választható dolog alapvetően, hanem kényszerhelyzet. Természetesen nem baj egyébként, hog y bekerül a törvénybe mint fogalom, csak valóban a szociális temetésnek a kegyeleti részét kellene teljes mértékben megváltoztatni, ahogy itt ez már számos alkalommal szóba került.
