Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 11 (288. szám) - A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALLA GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5232 Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, akkor a legnagyobb vitát kiváltó szociális vagy más néven ingyenes temetés kérdéskörével kezdeném, és hozzászólásom későbbi szakaszá ban hívnám fel a figyelmet azokra a javaslatokra, amelyek az erősebb szabályozottságot vagy korrektebb szolgáltatói verseny kialakulását és ezáltal a temetkezési költségek csökkentését hivatottak szolgálni. A legfontosabb, amit le kell szögeznünk, hogy a s zociális temetés bevezetése minden családnak jövedelmi viszonytól függetlenül egy ingyenes temetési formát kínál. Lévén, hogy nagyon sok félreértés látott napvilágot az elmúlt hetekben, ezért megismétlem: minden családnak és kínál. Tehát nem a szegényeknek és nem a gazdagoknak, hanem mindenkinek; és nem előír, hanem lehetőséget ad. Úgy hoz valami újat, hogy nem vesz el semmit a korábban meglévő állami és önkormányzati segítségnyújtásból. Nem szűnik meg a köztemetés, és nem szűnik meg a rászorultságtól függő en továbbra is adható temetési segély sem. A javaslat tehát a jelenleg is meglévő temetési módok mellé kínál egy új alternatívát, választható módon és ingyenesen. Ezt azért tartom szükségesnek megerősíteni, mert itt az Országgyűlésben is elhangzott már egy olyan interpelláció, amely a beterjesztett, tehát minden képviselő számára olvasható törvényjavaslat szövegével ellentétben arról beszélt, hogy megszűnik a temetési segély vagy megszűnik a köztemetés. Tegyük egyértelművé: ez nem így van. Ez nem igaz! Mind en eddigi forma megmarad, és ezen felül teremtődik meg a teljesen ingyenes temetés lehetősége is. A szociális temetés az eltemettető kérésére történik. Csak akkor kerülhet rá sor, ha a hozzátartozók kérik. Mindenki szabadon dönt arról, hogy kéri vagy sem. A szociális temetés igénybevétele során a hozzátartozót költség nem terheli, tehát ingyenes. A temetéskor a köztemetőben ingyenes sírhelyet, urnahelyet biztosítanak számára, és ingyen kapja az eltemettető a temetéshez szükséges koporsót vagy urnát és a sír jelet is. Az elhunyt hűtését, szállítását, egészségügyi intézményben történő öltöztetését, kérés esetén a hamvasztását, a hamvak visszaszállítását szintén az államigazgatási szerv fedezi és finanszírozza. Ezek a költségek nem jelennek meg hagyatéki teherké nt sem, tehát semmilyen módon nem terhelik a hozzátartozókat. Valóban igaz, hogy a szociális temetés során a hozzátartozóknak a temetés lebonyolításakor személyes közreműködéssel kell gondoskodnia. De amennyiben ezt saját maga nem tudja ellátni, a rokonság , a baráti kör segítségét is igénybe veheti, így a családnak lehetősége nyílik arra, hogy a gyászban összefogjon, és számára megfelelő, méltó temetésről gondoskodjon. Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen a személyes közreműködés az, ami a legnagyobb vitát vált otta ki, ebből alakult ki a legtöbb félreértés. Legalábbis remélem, hogy az ellenzéki véleményekben félreértésről és nem tudatos ferdítésről van szó. Nézzük hát meg sorban, mit is jelent a személyes közreműködés, vane ezzel bármilyen probléma! Ha megenged ik, akkor tételesen és egyenként cáfolnám azokat a véleményeket, amelyek a bizottsági üléseken és itt most a teremben is ezzel kapcsolatban megjelentek, és amelyek a törvényjavaslatból egyáltalán nem olvashatók ki. Személyes közreműködést jelent például, h ogy az eltemettető maga gondoskodik a búcsúztatásról. Baj ez? Gond van ezzel? Miért lenne? (11.00) Ma is számtalan temetésen a barátok, kollégák, ismerősök, rokonok búcsúzatják az elhunytat, és bizony, általában sokkal meghittebbek, bensőségesebbek az ily módon elhangzó szavak, mint a személytelen, fizetett hivatásos polgári szónokok begyakorolt mondatai. Gátoljae a személyes szervezés a felekezet szerinti temetés lebonyolítását? Nem. A búcsúztatásról való gondoskodás semmilyen módon nem zárja ki az egyház i szertartás megtartását, sőt. Szintén személyes közreműködés, hogy a temetőben az eltemettető maga gondoskodik a koporsó sírhoz viteléről. Baj ez? Miért lenne? Képviselőtársaim, a koporsó vivése nem teher, nem kényszer a barátok számára, hanem a legnagyob b megtiszteltetés. Koporsóvivőnek lenni megbecsülés. A legszebb hagyományainkat eleveníti fel. Az elhunyt iránti személyes tisztelet egyik kifejezője, nemcsak képletesen, hanem
