Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 10 (287. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
5132 A javaslat változatlanul hagyja a Magy ar Nemzeti Bank hagyományos jegybanki feladatait, azonban szervezeti változást jelent ez az indítvány: kiegészül egy pénzügyi stabilitási tanáccsal. Értelemszerűen a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó parlamenti ellenőrzés szabályai is módosulnak, hiszen a PS ZÁFre vonatkozó korábbi szabályok és tájékoztatási kötelezettségek megmaradnak. A pénzügyi felügyelet független ellenőrzéséhez szükséges forrásokat továbbra is a pénzügyi szervezetek által fizetett felügyeleti díjak jelentik, ennek szabályai nem változnak . A bizottság ezen vélemények alapján 21 igennel és 4 nemmel általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. KOVÁCS TIBOR , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tavaszi ülésszak végén vagyunk, jövő héten pénteken ülésezik utoljára az Országgyűlés. Egy ilyen előzmény után kisvártatva a kormány előáll egy ilyen súlyú törvényjavaslattal. Már nem is csodálkozunk rajta, hogy pénteken még szöveg sem volt feltéve az Országgyűlés honlapjára ebben a kérdéskörben. Természetesen kell néhány s zót mondanunk az előzményekről is, hogy mi előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását. Szeretnék arra emlékeztetni, nem Ádámig és Éváig visszamenve, de mégiscsak emlékeztetném Varga Mihály miniszter urat is arra, hogy annak idején, amikor az előző kormányzati ciklusban az MSZP előállt egy ilyen gondolattal, a Fidesz, az akkori ellenzéki párt milyen politikai hisztériát csapott azért, merthogy egy ilyen gondolat megfogalmazódott. Aztán, miután végül is nem volt politikai és szakmai egyetértés ebben a kérdéskörben, mint ahogy ez Európában is jellemző, hogy van ilyen meg olyan megoldás is, az akkori kormány elállt ettől a szándékától és azt mondta, hogy az a működési forma, amely korábban létezett, az is megoldható. Arról már természetesen nem beszélek , hogy szokás szerint semmiféle egyeztetés nem volt egy ilyen törvényjavaslat kapcsán sem, bár ez nem egy politikai ügy, hanem ez egy hosszú távra szóló szakmai kérdés. Nem lett volna egyáltalán természetellenes, ha mondjuk, a Fidesz egy egyeztető megbeszé lést tart a parlamenti pártok képviselői között, hogy valamiféle konzultáció ezt a törvényjavaslatot megelőzően történjen és legyen. Már a bizottsági ülésen arra hivatkoztak a kormány képviselői, hogy micsoda szakmai egyeztetések folytak az elmúlt időszakb an. De mégiscsak utalnunk kell arra a másik előzményre is, hogy mintegy egymásfél hónappal ezelőtt, ha nem is szó szerint, de Orbán Viktor mégis azt sejtette, hogy a kormánynak nincs olyan szándéka a közeljövőben, hogy egy ilyen kérdéskörrel foglalkozzon, és nincs ilyen szándéka ilyen törvény benyújtására. Nyilvánvaló oka ennek, politikusok vagyunk, tisztában vagyunk vele, hogy ez egy elterelő művelete volt a kormányfőnek, mert nem akarta az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság előtt nyilvánvalóvá tenni még a túlzottdeficiteljárás megszüntetését megelőzően, hogy van egy ilyen kormányzati szándék. Mert azért ez nem olyan automatikus, mint ahogy a miniszter úr az expozéjában elmondta, hogy az Európai Központi Bank majd szó nélkül fogja fogadni ezt a kezdeményezést. Mert ha ez így lenne, nem kellene várni nyilvánvalóan a Központi Bank jóváhagyó levelére, mert az is kiderült, hogy olyan alapos az előkészítettsége ennek a javaslatnak, hogy mintegy 23 nappal ezelőtt küldték ki a törvénytervezetet az Eur ópai Központi Banknak. Bár a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a kormány nem kívánja elfogadtatni mindaddig, amíg ez a jóváhagyó levél nem érkezik meg az Európai Központi Banktól, még inkább megkérdőjeleződik, hogy mire ez a kapkodás, mire ez a sietség, m ire ez a tárgyalási módszer, amit ismételten elővett a Fidesz, hogy az utolsó pillanatban egy ilyen súlyú törvényjavaslattal előállnak, és benyújtják a parlamentnek. Egyébként a sietséget is olyan kérdésnek tartjuk, ami alapvetően megkérdőjelezi, hogy a ja vaslat működőképes lesze arra a határidőre, amit a törvényben megfogalmaztak, hogy egyáltalán a szervezetek ez alatt az idő alatt
