Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4959 Emlékeztetni kívánok arra, hogy Magyarország csatlakozott a fiskális paktumhoz, és alaptörvénybe foglalta annak adósságfékintézményét. A kialakuló bankunió kapcsán számunkra fontos, hogy abban egyenlő feltétel ek mellett vehessünk részt, bankjaink ne kerüljenek versenyhátrányba. Elég arra utalni, hogy az euróövezeti bázissal rendelkező bankok versenyelőnybe kerülhetnek, mert mögöttük az állandó mentőalap, az európai stabilitási mechanizmus áll. Az Unió átalakulá sával kapcsolatban eurózónán kívüli államként abban vagyunk érdekeltek, hogy az EU erős és egységesebb legyen, továbbá fennmaradjon a szolidaritás. Ez év februárjában a tagállamok által a következő hétéves költségvetési periódusra elfogadott pénzügyi keret a szolidaritást is jelképezi, hiszen a megállapodás után mindenki elégedetten állt fel a tárgyalóasztaltól. Úgy gondolom, az ír garanciák azt is jelentik, hogy az uniós tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani. A nemzeti identitáshoz hozzá tartozik az egyes tagállamok alkotmányos sajátossága, történelmi, kulturális hagyományai és természetesen a nyelv is. Véleményünk szerint a monetáris unió kiteljesítése során vezérfonalként az Európai Unióról szóló szerződés 4. és 5. cikkelyeiben leírt köz ös elvek a meghatározóak. Nagyon fontos elv - amit az elmúlt évek tapasztalatainak fényében különösen is lényegesnek tartunk - a tagállamok egyenlőségének elve, amelyre a politikai nyilatkozat tervezete is hivatkozik. Az alapszerződés 4. cikkelye rögzíti, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok szerződések előtti egyenlőségét, valamint a nemzeti identitást, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. E cikk alapján nem lehet alkalmazni kettős mércét a szerződések rendelkezéseinek való megfelelés szempontjából. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a 27 tagállam alkotmányos és politikai berendezkedése eltér egymástól - és mint ahogy az államtitká r úr mondta, lassan 28 tagállam , legyen szó írott vagy történelmi alkotmányról, az alkotmányosság védelmét ellátó különböző intézményekről vagy annak hiányáról, a parlament vagy a köztársasági elnök hatásköreiről egyaránt. Akár értékeket, akár intézménye ket hasonlítunk össze, az almát az almával, a körtét a körtével lehet csak összehasonlítani. A monetáris unió elmélyítése során is tiszteletben kell tartani az átruházott hatáskörök elvét, azaz minden olyan hatáskör, amit a szerződések nem ruháztak át az U nióra, a tagállamoknál marad. Az uniós hatáskörök gyakorlása a szubszidiaritás, az arányosság elve alapján működik, ez az irányadó. Ezen elvek gyakorlati érvényesülését a nemzeti parlamentek a Lisszaboni Szerződés 2. számú jegyzőkönyvében szabályozott eljá rás által tudják előmozdítani. A nemzeti parlamentek szempontjából a hatáskörátruházáshoz kapcsolódó alapvető tétel, hogy minden esetben meg kell teremteni a döntéshozatal politikai, tehát demokratikus legitimációját. Noha az uniós csúcstalálkozók többszö r deklarálták, hogy minden olyan új lépéshez, amely a gazdasági kormányzás megerősítésére irányul, a legitimáció és az elszámoltathatóság erősítését célzó további lépéseket kell tenni, ez a gyakorlatban - az európai szemeszter kivételével - alig valósult m eg. Az EUcsúcstalálkozók elvi éllel szögezték le, hogy a gazdasági és monetáris unió elmélyítését célzó folyamat alapjául az Unió intézményi és jogi keretének kell szolgálnia, a folyamatnak közös pénznemet nem használó tagállamok számára nyitottnak, átlát hatónak kell lennie, és tiszteletben kell tartani az egységes piac integritását. Szerintem a fenti elvek gyakorlati érvényesülésének biztosítása a tagállami parlamentek feladata. A legitimáció és az elszámoltathatóság erősítése a részletszabályok parlament i ellenőrzésével kezdődik. Legalább ilyen fontos, hogy ne váljanak meghatározóvá, ne rögzüljenek azok a törésvonalak, amelyek ma tagadhatatlanul léteznek az Unióban az eurózóna és az azon kívüli tagok, a történelmi centrum, illetve a periféria országai, a prosperáló, kiegyensúlyozott költségvetésű északiak és a válságban lévő, mentőcsomagra szoruló déliek, a régi és az új tagállamok között.
