Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. június 4 (286. szám) - Bejelentés mentelmi ügyekről - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben címmel polit... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4960 Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNPfrakció nevében mondhatom, hogy támogatjuk és kérjük - mint az előbb már mondtam - a jegyzőkönyv kihirdetését, és a politikai nyilatkozatot mi, akik ezt nem politikai maszlagnak tekintjük, szintén fogadjuk el, támogatásra javasoljuk, és kérjük önöket, hogy legalább egyszer legyünk közös összhangban, hiszen önök ezt óhajtják rendszeresen. Hát itt az alkalom, tegyenek meg mindent, hogy ennek érdekében most ezt a politikai nyilatkozatot is elfogadják! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Következik a Job bik frakciója, ahol jelezték, hogy ketten megosztva fogják elmondani a vezérszónoklatot; elsőként Staudt Gábor képviselő úrnak adom meg a lehetőséget. A 30 perces időkeret vonatkozik rájuk is, úgyhogy kérem, majd önök figyeljenek arra, hogy hogyan osztják meg. DR. STAUDT GÁBOR , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Igen, természetesen. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor elénk került ez a javaslat, vegyes érzelmek keringtek bennünk, bennem, és azt is ki fogom fejteni részletesen, hogy m iért, és ki fogok térni az előttem elhangzottakra is, annak kritikai részeire. Azzal kezdeném, illetve első körben maga a joganyag elemzésével kezdeném, ami Írországra vonatkozik, és szeretném bemutatni azt, hogy miért nem kell bizonyos esetekben a magyaro kra tekintettel túlzottan messzemenő következtetést levonni, illetve más esetben mi az, amit nekünk meg kellett volna tenni azért, hogy jó példaként az íreket követhessük. Arról van ugyanis szó, hogy a Lisszaboni Szerződés - amire ki fogok térni részletese bben is, ennek elfogadási körülményeire - az írekben joggal és okkal aggályokat vetett fel, és egyébként nemcsak az írekben, hiszen emlékezhetünk arra, hogy a Lisszaboni Szerződést megelőző európai alkotmány megbukott több országban is, és ezután hozták be a Lisszaboni Szerződés gondolatát, ami tulajdonképpen az alkotmánynak, nevezzük így, úgymond vívmányait vagy európai szempontból vívmányait próbálta átrakni, csak kevésbé jelentős kötőerővel, illetve ami első körben kevésbé jelentősnek tűnik, az ki fog de rülni, tulajdonképpen egyenlő azzal, amit az alkotmánnyal be akartak vezetni. (10.50) Ehhez a Lisszaboni Szerződéshez, miután megbukott a népszavazáson - Magyarországon nem történt meg ennek a népszavazása, de Írországban népszavazást kellett kiírni , meg próbálták az íreket meggyőzni arról, hogy mégis fogadják el ezt a Lisszaboni Szerződést, és sok tekintetben látszatintézkedésekkel, bizonyos szempontból viszont érdemi intézkedésekkel megengedték az íreknek, hogy bizonyos kedvezményeket kapjanak. Akkor az volt a megállapodás, hogy majd a következő csatlakozási szerződésnél - ami most Horvátország esetében jött el - iktatják be és ratifikálják azokat az engedményeket is, amit akkor az íreknek adtak. Tulajdonképpen ezért foglalkozunk most a témával. Miről is van szó? Egyrészről az írek felmentést kapnak, illetve kimondásra kerül, hogy az ír alkotmány bizonyos passzusai kikerülnek - például az élethez való jog védelme, a család védelme és az oktatással kapcsolatos jogok védelme , vagy ezeket nem érintik a szab adságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, térségre vonatkozó rendelkezések. Ezek tehát valódi kedvezmények, amelyeket az ír alkotmány elsődlegessége szempontjából megkaptak az írek, de figyelmeztetnék arra, hogy ez csak az írekre vonatkozik, te hát később szintén ki fogok térni arra, hogy ez Magyarország szempontjából sajnos csak egy jó példa lehet, de mi nem tudunk rá hivatkozni. Ami az adózást és a hatásköröket illeti, tulajdonképpen egy megerősítéssel találkozhatunk, hiszen egyébként sem válto ztatta volna meg tudtommal a Lisszaboni Szerződés az adózás tekintetében az Európai Unió hatásköreit, tehát itt tulajdonképpen - érthető módon - megpróbálják megnyugtatni az íreket arról, ami egyébként se változott volna.
