Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (284. szám) - Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SCHÖN PÉTER (Jobbik):
4781 Az előző felszólalásomban egyébként már említettem, hogy mind az ötpárti egyeztetéseken, ami egyébként a valóságban, mint említettem, hárompárti volt, hiszen sem az LMP, sem az MSZP nem képviseltette magát rajta, mind a Transparency International által szervezett egyeztetéseken megegyeztünk abban, hogy egy olyan kampány- és választásfinanszírozási szabály kerül megalkotásra é s benyújtásra, amely az önkormányzati választásokra, az országgyűlési választásokra, a parlamenti választásokra és a népszavazásokra is vonatkozik. A jelenlegi törvény ugyebár ebből csak az országgyűlési választásokat rendezi, viszont mivel egyidejűleg zaj lanak majd az európai parlamenti választások, és az európai parlamenti választásokon egyébként nincs költési keret, így bármelyik párt megteheti azt, hogy ha adott esetben átlépné ezt az összesen majdnem egymilliárd forintos költési keretet, ami meg van ál lapítva, ezt a 199szer 5 millió forintot, akkor egyszerűen csak kiszignálja az európai parlamenti választásokra. (12.30) És ezt azért teheti majd meg, mert mint említettem, a jelenlegi hatályos törvé nyekben nincs rendezve, hogy egy párt valamely költséget milyen szabályok alapján és hova soroljon. Tehát bármikor megteheti, hogy azt a költséget, ami választással kapcsolatban merült föl, azt nem a választáshoz írja be, hanem beírja sima politikai költsé gnek, mint például egy általános rendezvényt, amit minden évben vagy minden hónapban tart, vagy nyugodtan beírhatja működési költségnek, és ezen működési költségként számolja el egyébként a választásra fordított pénzösszeget. Ennek megfelelően betarthatatl anok lesznek a törvénynek ezek a szabályai. Erre egyébként az Állami Számvevőszék már számtalanszor felhívta a figyelmet, mint ahogy előbb az általam említett költségvetési bizottsági ülésen is, és elmondta az Állami Számvevőszék részéről Elek János alelnö k úr, hogy a pártok beszámolója nem biztosíthatja az átláthatóságot, pont azért, mert a párttörvény előírása nincs figyelemmel a számviteli törvény előírására. Elmondta azt is, amire az előző felszólalásomban már reagáltam, csak lejárt az időm, hogy a parl amenten kívüli pártokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a parlamenti pártokra. Természetesen lehet azt mondani az államtitkár úr részéről, hogy persze, de a parlamenten kívüli vagy az egy százalékot el nem ért pártok nem kapnak állami támogatás t, de a kérdés nem ennyire egyszerű. Tehát nem arról van szó, hogy aki kap állami támogatást, annál legyen szankció, ha elfogad tiltott adományt, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint tiltott adománynak minősül az is, ha adott esetben egy cégtől fogad el adományt, akár belföldi, akár külföldi cégtől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságtól, s a többi. Magyarán a törvényjavaslat nagyon egyszerűen kijátszható lesz, hiszen ha például egy cég úgy adja a támogatást, hogy egy szolgáltatás t nem piaci áron számláz le, és nem annyira balek, hogy ezt ráírja a számlára, tehát nem írja rá a számlára azt, hogy mínusz 20 százalék kedvezmény az LMP részére vagy az MSZP részére vagy a Jobbik részére, hanem egyszerűen csak piaci ár alatt nyújtja a sz olgáltatást, akkor ez egy tiltott támogatás a párt részére. Viszont ezzel nem fog tudni mit kezdeni sem a jelenlegi törvény, sem a jogalkalmazó, sem az Állami Számvevőszék, mert nincs a kampányoló szervezetek számára előírva, hogy a kampányidőszak alatt a szolgáltatásokat a kampányban résztvevőkkel kapcsolatba kerülő cégek azonos feltételekkel nyújtsák. Tehát például az óriásplakátkampányokkal kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarországon az óriásplakátok nagy része egy Fideszhez kötődő csoport kezében van, simán megtörténhet az, hogy a választási kampány során ugyanazt az óriásplakáthelyet a FideszKDNP számára teljesen más áron, más feltételekkel biztosítják, mint adott esetben bármelyik más, ellenzéki párt számára. Itt meg fog valósulni ezzel kapcsolatban egy bújtatott, de a törvény szelleme szerint tiltani szándékozott, burkolt párttámogatás, amellyel kapcsolatban viszont a törvény jelenlegi formájában semmit sem fog tudni kezdeni. Pont erre vonatkozóan szintén a már sokat emlegetett transparencys egyezte tésen - és gondolom, a politikai nyilatkozatot a Fidesz részéről Gulyás Gergely képviselőtársam azért írta alá, hogy aztán be is tartsa - elhangzott ez, hogy azonos feltételekkel kell biztosítani a pártok részére ezeket a szolgáltatásokat. És az is elhangz ott, hogy az esélyegyenlőség biztosítása és annak megelőzése