Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (284. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BAJA FERENC (MSZP):
4744 Mi nem utasítjuk el azt, hogy ebből a frekvenciából nagyon jelentős bevételt szerezzen meg az állam, ezzel egyetértünk. Azonban úgy látjuk, hogy a társadalmi összhaszon figyelembevételével meg kellene azt is fontolni, hogy ezekkel a frekvenciákkal az érintett szereplők milyen szolgáltatásokat fognak adni és mennyiért az elkövetkezendő időszakban. Hiszen lehet, hogy most meg lehet szerezni - direkt nem mondok számot, hogy ne befolyásoljam a piacot, rendkívül jelentős számokról van szó, amiért ezt a frekvenciavagyont el lehet adni, maradjunk abban, hogy direkt jelentős szélső értékeket mondok - 10 milliárdtól 150 milliárdig vagy 300 milliárdig, ha az egész spektrumot nézem, és azért mondok direkt jelentős szám omat, hogy érzékeljék a képviselőtársaim, hogy milyen sávokban lehet itt mozogni. Ez lehet az egyik oldalról egy bevételoptimalizáció, de lehet a másik oldalról például szolgáltatásoptimalizáció, amelynek eredményeként nem az államhoz fizeti be a szolgálta tó a pénzt, hanem például az ügyfelek egy kedvezmény keretei között határozzák meg. Vagy nem beszélünk például arról a kérdésről, hogy hogyan lehetne Magyarországon az ellátatlan területeket bővíteni. (9.50) Szeretnék mondani önöknek egy nemzetközi példát, ahol úgy írtak ki frekvenciát, hogy a szolgáltató legelőször az ellátatlan területeket kellett hogy lefedje, és csak később indíthatta el a szolgáltatásait például a sűrűn lakott területeken. Ezáltal tulajdonképpen a vállalkozókkal egy piaci harmonizáció keretei között érték el a társadalmi közhaszon megítélését. Minderről jelen pillanatban semmit nem tudhatunk, mert a szabályozás egy dolgot mond: lesz egy frekvenciaárverés - ez az egyik tétel , a másik tétel az, hogy lesz egy ár, a harmadik tétel, hogy m inden egyéb kérdésben majd a hivatal fog megállapodni az érintett szereplőkkel. Ráadásul ebben a mechanizmusban az állam rendkívül kiszolgáltatott lesz a szolgáltatókkal szemben. Meg szeretném mondani, hogy miért. Az egyik oldalról mi a magunk részéről tám ogatjuk azt, ami egyébként ebben a jogszabálymódosításban lehetőséget ad majd a hivatal számára, hogy a jelenlegi szolgáltatókkal ne a szerződéseik meghosszabbításáról, de tulajdonképpen a jelenlegi szolgáltatások továbbviteléről beszéljenek. Mi ezt azért támogatjuk, mert úgy érezzük, hogy nagyon jelentős az ellátási bizonytalanság a kialakult frekvenciahelyzet miatt, a kudarcos frekvenciaárverés miatt, szükséges és fontos, hogy a piaci szereplők egy tárgyalásos eljárás keretei között tudjanak ajánlatot te nni az állam számára a szolgáltatásaik továbbvitelére. Ezt tehát mi nem kifogásoljuk. Kifogásoljuk azonban azt, hogy lényegében ezzel az eljárással leértékeli a jövendő kiíró a magyar frekvenciavagyont azért, mert a jogi bizonytalanságok be fognak épülni a z árba, ami azt jelenti, hogy azok a cégek, akik indulhatnak ilyen frekvenciaárverésen - nemzetközi, worldwide cégekről beszélünk itt, jelentős multinacionális cégekről , a jogi bizonytalanságot be fogják árazni az ajánlataiban. Ebből pedig az következik , hogy az a jelentős jogbizonytalanság két elemében - egyrészt, hogy így történik meg, frekvenciastratégia nélkül az árverés, másrészt az, hogy majd 45 napon belül fognak szerződni és nem látják előre a szerződési feltételeket, nyilvánvalóan alacsonyabb ár akat fognak megjeleníteni, amit mi aggályosnak tartunk. Mindezek okán a Magyar Szocialista Párt azzal együtt, hogy akár a digitális átállásban, akár a médiatörvény módosításában vannak pozitív elemek, magát az egész csomagot így nem tudja támogatni, mert a z Eht. módosítása a mi megállapításunk szerint rendkívül aggályos a jelenlegi körülmények között. Csak arra tudunk figyelni, és az elkövetkezendő időszakban arra fogunk tudni koncentrálni, hogy lényegét tekintve próbáljuk növelni a társadalmi kontrollt a h ivatal kiírásához kötődően. Ha a parlamenti képviselőink többsége elfogadja ezt a törvényt, nem marad más választás, mint annak az eljárásnak a transzparenciáját, nyilvánosságát, minden értelmű felügyeletét a leghatározottabban követelni, és ebben az értel emben pozitívnak tartom Rogán elnök úrnak azt a nyilatkozatát, amely arról szól, hogy az informatikai albizottság ezzel a kérdéssel a következő időszakban is foglalkozhat. Most szeretném itt, a parlament nyilvánossága előtt megerősíteni, hogy az én megítél ésem szerint foglalkoznia is kell. Ez a szakbizottság (Az elnök a csengő
