Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (284. szám) - Az ülésnap megnyitása - A helyi és körzeti televíziók digitális átállásának biztosítása érdekében szükséges és egyes hírközléssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BAJA FERENC (MSZP):
4743 módosító indítvány keretei között a mi megítélésünk szerint n em jogszerű módosítani, és ebből a későbbiekben, ha a frekvenciakiírás eredményeként vita keletkezik akár a magyar bíróság, akár az Európai Bíróság előtt, komoly probléma lesz. Azt állítom tehát, hogy az a probléma, ami a frekvenciaeladás kudarca után létr ejött, ebben a formában nem orvosolható. Nem orvosolható egy képviselői módosító keretei között azért, mert csak és kizárólag azt lehetne tenni, hogy az érintett szervezetek felülvizsgálják a kudarcos frekvenciadöntés eredményeit. Megállapítják ennek a fel elősségét, megállapítják a kudarc okát, visszavonják a frekvenciajogosultságot - ez a mai napig nem történt meg egyébként , ezáltal tiszta lapot teremtenek a piaci szabályozásban, majd újra kiírják a frekvenciaspektrumot azzal, hogy előtte a kormány el ke llene hogy fogadja ennek a frekvenciakiírásnak a frekvenciastratégiáját. Ezeket jogszabályok írják elő, azonban jelen pillanatban az egyéni képviselői módosító indítvány eredményeként ez a felelősség egyedül a hatóság irányába fogalmazódik meg, és a hatósá g fogja ezt a szerepet ellátni, a mi megítélésünk szerint jogilag aggályosan. Számos alkalommal jeleztük egyébként, hogy a Média- és Hírközlési Hatóságnak ez a típusú szerepvállalása a mi megítélésünk szerint ellentétes a jogállami alapelvekkel, ennek ered ményeként sem a parlamenti többség, sem a parlamenti kisebbség, sem a kormányzati szereplők nem képesek a frekvenciastratégiát uralni, és nem képesek tulajdonképpen a hatóságot a jogállami keretek közé visszaterelni. Nagyon jellemző erre a módosításra egyé bként az is, hogy lényegében a társadalmi egyeztetéseknek egy olyan típusú formális keretét adja meg, amely a mi megítélésünk szerint ellentétes a jogalkotással, a kormánynak és a hatóságoknak a gazdasági, társadalmi szereplőkkel folytatott tárgyalásaival, nevezetesen, hogy persze a törvény előírja azt, hogy kell meghallgatást tartani ezekről a kérdésekről, de sehol nem rögzíti, sőt ellentétesen fogalmazza meg a hivatal felelősségét. A hivatal nemhogy meghallgatni nem köteles a nyilvános meghallgatás eredmé nyeit, de a jelen tervezet szerint válaszolni sem köteles ezekre a felvetésekre. Lényegében a törvény így egy olyan társadalmi párbeszédet intézményesít, ahol az érintett szereplők azt mondanak, amit akarnak, és a hatóság minden indokoltság nélkül teljesen figyelmen kívül hagyhatja ennek a konzultációnak a jelentőségét, márpedig ennek a szakmai konzultációnak óriási jelentősége van. Természetesen azzal sem értünk egyet, amit egyébként Aradszki András képviselőtársam helyesen fogalmazott meg, hogy ez a dönté s egy olyan típusú szerződéskötési lehetőséget állapít meg, ha azt a parlament elfogadja, aminek nagyjából az a lényege, hogy egy versenyeztetési vagy megállapodási eljárás keretei között fogják értékesíteni a frekvenciákat, aminek az a lényege, hogy a pál yázók előre licitálnak, de egyébként a szerződésnek a feltételrendszereit nem ismerik. Úgy kell döntéseket hozniuk, úgy kell árat meghatározniuk, hogy a döntés után 45 napon belül egy egyébként a pályázati kiírás idején nem látható, a jogszabály által nem kötelezően előírt szerződési feltételrendszert a hatóság fog meghatározni az ő számukra. Miért problémás ez? Azért, mert jogi bizonytalanságot feltételez, és ha tetszik, ha nagyon populista szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy felveti a frekvenciamuty i lehetőségét. Szerintünk ez senkinek nem érdeke. Nem érdeke a kormánynak, nem érdeke a Fidesz és a KDNP többségi képviselőtársainak, nem érdeke a hivatalnak sem, mégis ez a helyzet állítódhat elő, hiszen a tárgyalásoknak a legjelentősebb része immáron csa k és kizárólag a hatóság és az érintett pályázók egyébként előre transzparensen nem szerződésben rögzített feltételrendszere szerint történik meg. A mi megítélésünk szerint ez rendkívül aggályos. Azt állítjuk, hogy ezekre a szerződésekre vonatkozóan, amely ek a magyar frekvenciaspektrumot érintik, 1015 évre előre, transzparensen, egy kormányzati stratégia alapján kell döntést hozni. A mi megítélésünk szerint ezt a spektrumstratégiát meg kellene vitatni, ott kellene például eldönteni azokat a valódi kérdések et, amelyek itt az asztalra se tudnak kerülni, nevezetesen, hogy mire is optimalizáljuk tulajdonképpen a magyar frekvenciavagyon felhasználását az elkövetkezendő időszakban. Most úgy látom, hogy informálisan az a döntés született meg, hogy ezt tulajdonképp en bevételoptimalizációra fogja használni a kiíró.
