Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
4660 Köszönöm szépen. Font Sándor képviselő úr, parancsoljon! FONT SÁNDOR (Fidesz) : Igen, tehát lezárva a gondolatomat. Nem tú l szívderítő, de azt hiszem, hogy kikerülhetetlen, hogy ha azt akarjuk, hogy a hitelintézetek valamilyen módon, most nehezen, de valamilyen módon finanszírozzák a mezőgazdaságot, akkor azt a jogosultságot meg kell adni, hogy a fedezetként felkínált termőfö ldet a hitel fejében esetlegesen megszerezhetik, időlegesen kezelhetik eladásra, abban az esetben, ha a hitelt felvevő cég sajnálatos módon tönkremegy. Ha ezt nem tennénk, akkor többé nem finanszírozná senki sem a mezőgazdaságot. Akik egy kicsit értenek a pénzügyekhez, azok tudják, hogy ez sajnos így van. A másik kérdéskör pedig az 12001800 hektár kérdésköre. Többen negatívan vetették fel, a szocialisták, mondhatnám azt, hogy üdvözölték, de még kevésnek tartják inkább ezt az 1800 hektárt is. Kikre terjed k i az 1800 hektáros esetleges bérlési viszony? De hangsúlyozom még egyszer, hogy bérelni lehet csak 1200 helyett esetleg 1800 hektárt, nem tulajdonolni, mert itt valaki már ilyet is mondott közben. Bérelni lehet. Itt döntő mértékben tudják, hogy az állatten yésztőkről van szó. Valóban, olyan jogszabály jelenleg nincs itt és kell, amely kőkeményen igazoltatja és fenntartatja azt az állapotot az állattenyésztővel, amely jogosulttá teszi arra, hogy 1200 hektárról 1800 hektárra fellépjen, mert olyan nagy számú ál lata van. De mi van, ha ezt eladja, megdöglik, kiirtja vagy bármi? Ekkor azonnal meg kell hogy szűnjön ez a jogosultsága, ezt is tegyük hozzá. Természetesen odavissza kell hogy működjön a rendszer. A jogosultak másik köre, akiket szintén pártolnék ebben a gondolatban, azok a vetőmagtermesztők. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország, azt hiszem, Európa harmadik legnagyobb vetőmagexportőre és termesztője. Tisztázzuk: vetőmagot előállítani a nagyon nagy izolációs távolságok betartása miatt csak nagy területeken lehet. Tudom, hogy lehet picin is termeszteni, mert Szolnok mellett ismerek ilyen családi gazdálkodást, de tudom azt, amit azért sokan tudnak, hogy szántóföldi növényi kultúrának a vetőmagot megtermelni bizonybizony, csak nagy rendszerben, öntözéssel ellá tva, jégvédelemmel, ha még precíz akar lenni, nagyon komoly integrációt igényel a vetőmagtermesztés. (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) Ők jogosultak még esetlegesen 1200 hektár helyett 1800 hektárt bérelni. Köszönöm. EL NÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kötelességem bejelenteni és kérni önöket, hogy lehetőleg adjunk szót azoknak, akik rendes felszólalásra jelentkeztek, mert itt a kétperces felszólalások elviszik a vitát. Azokra is szüks ég van, de pillanatnyilag hárman jelentkeztek be és készültek fel rendes felszólalásra, és az idő rohan, egyre kevésbé van lehetőségük ezt megtenni. Ezekkel a gondolatokkal, ezen gondolatok előrebocsátásával adok két percre szót Ángyán József képviselő úrn ak. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Akceptálva a megjegyzést, röviden próbálok szólni. A vetőmagos ügyre muszáj reagálni. Az idegen termékenyülő növényeknél ez lehet, hogy így van, de itt elég sok növényünk nem ilyen, ahol egyáltalán nincs izolációs távolság. A másik megjegyzésem az, hogy ha ez így lenne, hogy csak nagybirtokon lehet vetőmagot előállítani, akkor NyugatEurópában nem lenne vetőmagtermesztés. Tudniillik ezt egy szövetkezeti formában, összefogva - például a vetőmag előállításáh oz nem kell földtulajdont szerezni vagy bérelni akkora hatalmas nagy területeket , összeállnak a gazdák, és úgy döntenek, hogy ha a piacon megéri, akkor vetőmagot termesztenek, és azt a területet közösen használják, ahol a vetőmagtermesztés
