Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
4653 innen már csak egy lépés a föld műves jogi kategória megszerzése. Tehát a belépést igenis elősegíti az új verzió, hiszen mi is éreztük, hogy komoly küszöböt állítottunk, hogy aki még nem földműves, de mégis azt szeretné, azzal szeretne majd foglalkozni, a termőfölddel, azzá szeretne váln i. Tehát ez a kritika, ez a módosító indítvány is - volt erre jó néhány - beépült a mostani tervezetbe. Beépült az is, hogy a helyi földbizottság vétójoggal rendelkezik. Ezt most vagy érti, vagy nem néhány kritikus, de köszönöm szépen, mert Örvendi László tökéletesen idézte a törvény szövegét; természetes, hogy vétójoggal rendelkezik a helyi földbizottság. Beépült az is, amit Ángyán József és a Jobbik különösen kért, hogy miért nem először a helyben lakó, a szomszéd és a többi élvezzen előbérlési, elővásárl ási jogot, és majd hacsak ők nem akarnak élni ezzel a jogosultságukkal, akkor jöhessenek a 20 kilométeres körön belül jelentkező földvásárlók. Netán mi van, ha ők sem akarnak? Akkor izgalmas a helyzet, mert parlagon nem szeretnénk földet hagyni, akkor meg kell engedni esetleg a 20 kilométeren kívülieknek is, hogy természetesen valaki megművelhesse azt a termőföldet. Ez a fokozatosság elve beépült, erre Ángyán József is egyébként tett utalást. Beépült az a kérdés, hogy mi van a nagy állattenyésztő telepek so rsával. Tudom, az MSZP azt mondja, hogy még most is kicsi az 1200 hektárról esetlegesen 1800 hektárra való fellépési lehetőség. Lám, a másik oldalon - most a másik oldalhoz már Ángyán Józsefet is és a Jobbikot is együttesen kell sorolni, mert a logikájuk l áthatóan ugyanaz - meg azt mondják, ez borzasztó, ez a tőkés nagyüzemi rendszer kiépítése, hát nem erről volt szó, nem ezt ígértük. De tisztázzuk: önök szerint egy 20 kilométeres körzeten belül vagy egy önkormányzat közigazgatási határán belül hány darab 1 800 hektáros birtoktest alakulhat ki? Iszonyú kevés, ezt is tisztázzuk! Meg létezhetetlen, hogy valaki önmagában, családtagra leosztva háromszor 1800 hektárt is megszerezhessen. Ez fizikai képtelenség, ezt önök is tudják; de természetesen nagyon szigorú fe ltétele lesz annak, hogy valaki majd bizonyítsa, hogy 1200 hektáron neki nem elegendő a takarmánytermelés, és ezért jogosultsággal akar élni, hogy 1800 hektára legyen. Ez kőkemény feltétel lesz, tíz körüli szám lesz, aki ezt a minősítést (Az elnök csengeté ssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) el fogja tudni érni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces felszólalások következnek. Elsőnek Ángyán József képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen. Néhány rövid megjegyzés. Nem gondolnám, és ezt valószínűleg ma már senki nem mondja, hogy az EUból való kilépést kéne fölvetni. Arról viszont szó lehet, és ezt látom az európai terepen, gondolkodnak az egyes államok, hogy hogyan lehetne valahogy azt a problémát megoldani, amely láthatóan az erőforrások fölötti rendelkezés problémája és az élelmiszer mint biztonsági kérdés fölötti rendelkezés. Ezért a magam ré széről azt vetettem föl minden fórumon, hogy az európai színtéren el kéne kezdeni a tárgyalásokat a tekintetben, hogy hogyan tudnánk visszaszerezni a szuverenitásunknak azt a részét, ami az erőforrásainkra vonatkozik, és látom, más országokban is hasonló t örekvések vannak. Sokkal egyszerűbb lenne a problémánk, ha sikerülne a csatlakozási szerződéssel kapcsolatban egyfajta polémiát végre elindítani Európában. Egy világgazdasági válság söpört végig azonközben Európán, és megváltoztak a viszonyok, ráadásul azo k a viszonyok, amik miatt mi a moratóriumot kértük, mit sem javultak, inkább romlottak; mondjuk, a földárbeli különbségek semmit nem közeledtek egymáshoz. Tehát a feltételek, ami alapján mi annak idején a moratóriumot kértük és megkaptuk, azok mit sem javu ltak. Az európai szabályrendszert is az európai államok hozzák. Ilyen értelemben vetem föl, hogy nem ördögtől való, hogyha az Európai Közösségen belül fölvetjük ezeket a problémákat, mint a közösségek problémáját, és azt hiszem, ezen talán érdemes lenne to vábbmenni.