Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGA GÉZA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
4646 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Természetesen, hiszen bizottsági elnök úr kvázi elő terjesztőként szólalt meg, ezért nyilván nem tartottam be a két percet, hogy ezt a maga bizottsági felfogása szerint világossá tegye. Most megadom a szót Varga Gézának, a Jobbik képviselőjének. VARGA GÉZA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Győrffy képvis előtársam beszélt arról, hogy ez a törvény helyesen, a térmértékeket felszabadítja, és ezzel - nem pontosan tudom idézni természetesen - utat nyit arra, hogy a családi gazdaságok erősödjenek, bővüljenek. A szándék felől nem kételkedem, de meg kellene nézni az európai uniós tendenciát a birtokkoncentrációval kapcsolatban. A birtokkoncentrációt, világosan kell látnunk, a piac kényszeríti ki, viszont a piac nem törődik azzal, hogy utána az adott tagállamnak, államnak, nemzetnek, kormánynak milyen más feladatai keletkeznek ebből. Szokták mondani, van, aki ezt populistán mondja, hogy ugye, a hasznot privatizáljuk, a költségeket pedig társadalmasítjuk. Ha ennek a hatásvizsgálata elkészült volna, hogy milyen hatása lesz akkor ennek az adott földforgalmi törvénynek 3 év múlva, 5 év múlva, 10 év múlva, ha most a térmértékeket korlátlanul felvisszük, gyakorlatilag a családi gazdaságok vonatkozásában a felső birtokmaximum teljesen ki is került a törvényből. Nagyon jól tudjuk, hogy az az 1800 hektár, ami a termelőszervez etek felső méretévé vált, az is természetesen feljebb ment, de gyakorlatilag korlátlan a felfelé nyitás. Amit többszörösen próbálok kifejezni, persze, nehéz így, kétpercekre szétszaggatva, az az, hogy a hatásait kellene megvizsgálni. Tehát amelyikünk állít valamit, vagy ami mellett kiáll, hogy most jóe a birtokméret, helyese a földvédelmi bizottságok szerepét korlátozni, és amikről egyáltalán vitatkozunk, akkor meg kellene nézni azt, hogy mindazoknak mi a hatása. Tehát én itt most azt szerettem volna, hog y figyeljünk a föld, a birtokméretek, térmértékek korlátlan emelésének hatására, a hatásokra. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, képviselő úr. És biztatom, hogy 6 perces hozzászólásra is jelentkezzen be, amennyiben összef üggően is szólni akar, a kétperceseken túl. Jelenleg két kétperces felszólaló jelentkezett még. Megadom a szót Ángyán Józsefnek, a Fidesz képviselőjének. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A szellemi képességekre vonatkozó utalást én ne m hallottam meg. Másrészt azt hiszem, a politika a poliszról szól, a közösségről. A közösség ügyeivel hol kéne foglalkozni, ha nem itt? Hát természetesen! Egy következő kérdés, ami szintén szakmai. Jogi személynél van ám olyan, akinek nincs fölső birtokkor látja: a hitelintézet. Most nemrég futottunk bele abba, hogy mit is jelent a devizahitelesek problémája. Elképzelhető az, hogy ha súlyos helyzetbe kerülnek a gazdaságok, és a hitelintézet lesz a jogosult, hogy megszerezze a földet, a végén a bankokhoz kerü l a föld Magyarországon? (Gőgös Zoltán: Nem használhatja fel.) Tovább kell adja, világos, de a bankon keresztül fog az egész lebonyolódni. Tehát a bank maga fogja ezt intézni. Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy itt nincs fölső korlát, hogy mekkora lehet . Ugye, a településen belül ki mennyit szerezhet meg? A monopolhelyzet kialakulása. Régen bent volt az, hogy 25 százaléknál többet egy érdekeltség nem szerezhet meg egy településen. Ez eltűnt. Tehát nincs ilyen korlát. Földminőség. Egyszerűen döbbenet! Az ember tényleg nem kap levegőt! Hogy a futóhomok ugyanolyan fölső birtokkorláttal kéne megjelenjen, mint a felcsúti 40 aranykoronás föld? Aki ért valamit a szakmához, pontosan tudja, hogy nem az a termőképessége. Hát futóhomoknál, a 4 aranykoronásnál nem le het ugyanaz a térmérték, mint a 40 koronásnál! Nem is értem, hogy ez hogy
