Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
4647 lehet. Erre miniszter úr azt mondta egy beszélgetésen, hogy elvérzett a téma. Hol vérzett el ez a téma? A szakmában megbeszélték ezt, hogy azonos lenne a futóhomok értéke a 40 aranyk oronás földével? Hát azért ezekre is egyszer valakinek választ kéne adni, mert nehéz lesz ezt megmagyarázni! Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Bencsik Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr . Itt a felső birtokkorláttal kapcsolatosan a korábbi, kormány által beterjesztett indítványhoz képest van egy apró, de nem jelentéktelen változás a mezőgazdasági bizottság által benyújtott módosító indítványban. Ez lehetőséget biztosít az eredendő javasla ton kívül, amely tartalmazta az 1200 hektáros felső birtokkorlátot, amibe nem számít bele az adott részvénytársaság vagy mezőgazdasági társas vállalkozás tulajdonosainak birtokában lévő föld, ezt kiegészítette még az adott társaság dolgozója által birtokol t földdel. Nem értem. Ha mi valóban rögzíteni szeretnénk a felső birtokkorlátot, és 1200 hektárban szerettük volna rögzíteni, akkor miért volt szükség arra, hogy a tulajdonosi körön kívül a dolgozókra is kiterjesztésre kerüljön az a lehetőség, hogy az álta luk birtokolt terület nem számít bele a felső birtokkorlátba a használat során. Ugye, ez egy olyan mértékű kiskapu, ami azt is jelentheti, hogy soksok ezer hektáros gigabirtok jöjjön létre, ami azt a jövőképet is előrevetítheti, hogy ezen nagybirtokok jel enléte a hazai agráriumot, agrikultúrát egy délamerikai helyzethez hasonló struktúrává fogja átalakítani. Ez egy apró, de nem lényegtelen módosítás. Még az állattartási kötelezettség kérdése és annak bónusz földterülettel történő “jutalmazása” még érthető , azon lehet vitatkozni, de ez az a kérdés már, ami azt mutatja, hogy valójában a jelenlegi birtokstruktúra megváltoztatására olyan erőteljesen nagy szándék nem mutatkozik. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Font Sándornak, a Fidesz képviselőjének. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Vissza kell hogy térjek még a helyi földbizottságok kérdésköréhez. Két, nagyjából összecsengő kérdéskört szeretnék tisztázni, illetve reflektálni rá. Varga Géza azt mondja, hogy a helyi földbizottságnak n incs vétójoga. (Varga Géza: Nincs leírva.) Akkor még egyszer kérem, hogy olvassák el a benyújtott verziót. Röviden ismertetem. Azt mondja ki a bizottság által benyújtott javaslat, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv csak akkor dönthet, ha egyáltalán érke zett pozitív, hangsúlyozom, pozitív, tehát engedélyező javaslat a helyi földbizottságtól. Ha nem érkezett semmi, vagy ha nemleges az állásfoglalás, akkor itt a törvénytervezet, a módosító indítvány felsorolja, hogy tilos az igazgatási szervnek engedélyezni a jogügyletet. Akkor kérdezem én, hogy akkor hogy is van ez a vétójog. Amikor a földbizottság azt mondja, hogy nem, vagy nem is nyilatkozik, már ez is egyenértékű egy nem nyilatkozattal, ha nem nyilatkozik; ebben az esetben az igazgatási szerv nem engedél yezheti a jogügyletet. (16.40) Itt hadd kapcsoljak ide egy másik verziót, hogy mi van, ha pozitívan nyilatkozik. Ekkor Ángyán József jó néhány felszólalásával ezelőtt azt kifogásolta, hogy borzasztó, mert az igazgatási szerv megvá ltoztathatja a helyi földbizottság döntését, és majd annak osztogatja a földet, akinek akarja; valahogy így fejezte ki magát. Tisztázzuk a helyzetet, mi fog történni! Ha pozitívan nyilatkozott a helyi földbizottságnak, ebben az esetben ezt az igazgatási sz erv befogadja, és megkötheti a jogügyletet, de a törvénytervezet felsorolja, hogy milyen esetekben megváltoztathatja a pozitív döntését is a helyi földbizottságnak, és megmutatja, hogy hány olyan ok
