Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
4638 ELN ÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót TuriKovács Bélának, a Fidesz képviselőjének. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Várakozók, akik a hat percre várnak, megígérem, hogy én a magam részéről a kétperceseket befejezem. De nem tudom megál lni, hogy el ne mondjam: válasszuk ketté, ma a tulajdon védelméről kell beszélnünk, a magyar tulajdon védelméről elsősorban, és valamit a nem jogászoknak is érteniük kell. A birtokkérdés, a birtokhoz való jog kérdése egyszerű parlamenti többség kérdése, a tulajdon és a tulajdonhoz fűződő kérdések alapvető alkotmányos jogokat érintenek. Következésképpen: nekünk először a tulajdoni viszonyokat kell vagy kellene helyre tenni. Ezért, ceterum censeo, ezt nem most mondom el, hanem amióta itt felállok, minden alka lommal, Magyarországon végre tudni kellene, hogy egy embernek, aki mondjuk, Békés megyében él, mennyi földje van Zalában, mennyi van Vasban, és akkor majd kijön, hogy 300 hektár vagy esetleg 1000 hektár van a tulajdonában; és most nem a birtokról, hanem a tulajdonról beszélek. Ezért azt gondolom, hogy ha valaki komolyan akarja, hogy ezen a területen előrelépjünk, végre kell hajtani az önkéntes, de kötelező földbevallást, amely egyértelművé teszi, hogy aki a bevallásnak nem tesz eleget, aki a bevallás során 50 hektárt vall be, aztán 500 van neki, akkor az elismerte, hogy neki nincs több, mint 50 hektárja. Innentől kezdve van egy világos, tiszta kép Magyarországon a tulajdoni viszonyokról. Ennek a megteremtése nélkül belenyúlni a tulajdoni viszonyokba, annál m élyebben, mint ahogy most tesszük a termőföld védelme érdekében, hazardírozás lenne. Világos, hogy először fel kell mérnünk, hogy mink van, mi az, amivel rendelkezünk, és amivel rendelkezünk, ott a törvényeknek keményen és határozottan érvényesülniük kell. Ez az, aminél ketté kell választani a birtokviszonyokat, ketté kell választani a tulajdoni viszonyokat, mert még egyszer hangsúlyoznám: a kettő nem azonos fajsúlyú. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Gőgös Zoltánnak, az MSZP képviselőjének. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak a történelmi hűség kedvéért szeretném mondani, hogy az, hogy a magyar élelmiszeripar magyar termelők kezében maradjon, az ebben a Házban dőlt el, h ogy ne így legyen, 1993ban, nagyon szűk többséggel került privatizációs döntésre, és nem az akkori szövetkezetek tulajdonába. Lehet, hogy egy kicsit más lenne most a helyzet, hozzáteszem: nem voltak elég tőkeerősek akkor már ők sem, hogy ezt úgy tudták vo lna helyzetbe hozni, de ez itt dőlt el. Tehát ez a kérdés vissza nem hozható szerintem. Egy dologra azért szeretném felhívni a figyelmet az élelmiszerönrendelkezés kapcsán. Mindenkinek nyilván ez a célja, de azért nem lehet drágább a magyar élelmiszer. El kell jutni oda, hogy olyan szinten állítsunk elő alapanyagot és abból terméket, hogy az versenyképes legyen. Ehhez kell nekünk igazodni, minden zsigerünket abba az irányba kell vinni, hogy hová tudunk úgy nyúlni, hogy ez igaz legyen. Ehhez nyilván nagyon sok fejlesztés kell. El kell dönteni, hogy kivel, mit csináltatunk, mert nagyon profi módon lehet takarmányalapanyagokat is előállítani családi alapon is, de már magasabb feldolgozottsági fokú terméknél azért oda kell figyelnünk, hogy vane annyi fejleszt ési forrás meg vane annyi önerő, hogy mondjuk, versenyképesek tudjunk lenni. Ezt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni, figyelembe véve azt, hogy nyilván az lenne a jó, ha nem szállítgatnánk ideoda az árut, és hogy minél közelebb kerüljön a fogyasztóho z. Ebben sok mindent lehet irányítani, vannak is jó kezdeményezések, a közbeszerzési ügyek, a helyi vágóhidak segítése - kíváncsi leszek, hogy majd mennyi fog működni. Bár ez megint egy olyan kérdés, hogy
