Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
4619 Köszönöm szé pen, képviselő úr. Kapcsolódó módosító indítványt a módosító indítványokhoz lehet beadni. (Gőgös Zoltán közbeszól: Ehhez is lehet! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nem!) Itt van előttem az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, fenntartható fejlődés biz ottságának ajánlása a részletes vitához. Ehhez lehet beadni kapcsolódó módosító javaslatokat. Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót, mert jelentkezik, Ángyán József képviselő úrnak, Fidesz. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Folyta tnám. Tehát akkor a bizottsági módosítók értékelésénél tartunk. A kormány azt mondja, helyesen egyébként, hogy a kis és közepes családi gazdaságok irányába akarjuk a birtokstruktúrát átalakítani. Sőt, olyan kijelentést tett, hogy 20 százalék nagy és 80 szá zalék kis és közepes családi gazdaság. Bár mondjuk, a preambulumban változatlanul csak a középüzemekről van szó, tehát nem felel ez a fajta kisgazdaságokra való utalás. De hogy vihető ez keresztül, ha egyszer egyrészt a már 1520 évre előre megkötött szerz ődésekkel érintett területek érinthetetlenek, ezekre nem vonatkozik, s a területek nagy részét ma ilyen bérleti szerződésekkel használják zömében tőkés társaságok, vagy nagy magángazdaságok is sok földet bérelnek? Miből lesz a földalap? Honnan születik az a földalap, amiből ezt az egyébként kívánatos és tényleg jó irányba kijelölt struktúraváltást végre akarjuk hajtani? Ráadásul ez a szöveg azt javasolja vagy azt vetíti előre, hogy a jelenlegi bérlőknek, még ha lejár a szerződésük is, előbérleti joguk lesz. Akkor hogy fog a szerkezet változni? Azt hiszem, hogy erre érdemes lenne választ adnia valakinek. Biztosan tudják, hogy mi erre a válasz, nekem nem volt ez egészen érthető. A helybeliség ügye változatlan. Nehéz elmagyarázni, és nem tudom, Zalában például, ahol ezerhektáros külterületű települések vannak, ott a 20 kilométer, az Zalaegerszegről a valamelyik kis falunak a földjét megcélzó elképzelés. Hát helybelinek azt nevezzük, ezt még egyszer szeretném elmondani, aki helyben él; Gödöllőn a gödöllői, Kerepe sen a kerepesi. Sosem mondtuk a kerepesire Gödöllőn, hogy ő helybéli. Folytatom majd. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : A következő hozzászóló TuriKovács Béla képviselő úr, Fidesz. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : (Leejti mik rofonját.) Bocsánatot kérek, a hat percembe kéretik beszámolni ezt a rövid kis intermezzót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban sok víz lefolyt a Dunán, meg a Körösökön is, amelyek hozzám közelebb állnak, amióta megkezdtük ennek a javaslatnak a tárgyalását az elmúlt év október, ha jól emlékszem, 16án (Gőgös Zoltán: Nem! Június!) , és kétségtelen, azóta jó sokat változott a törvényjavaslat is. De azzal már vitatkoznék, hogy kifejezetten csak romlott a törvényjavaslat vagy javult is. Lehet, hogy volt közben a vit ák során olyan pillanat és időszak, amikor kegyelmi helyzet volt, és talán még egykét kérdésben közelebb is álltunk ahhoz, hogy teljesen vagy legalábbis megközelítően nagy konszenzus jöhessen létre ebben a nagyon fontos kérdésben. Nekünk, kisgazdáknak, al apvetően mindvégig az volt az alapállásunk, hogy világosan kell valamit látni: egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani a magyar mezőgazdaságot azon az agrárreformúton, amelyet el kell indítani, mert hogy Horváth János képviselőtársamat, aki e gy kitűnő közgazdász, idézzem: nincs haladás anélkül, hogy ne kezdenénk meg a változásokat keresztülvezetni. Erre szükség van. Ahhoz azonban egyértelműen ragaszkodtunk, és ma is ugyanez az alapállásunk, hogy ne keverjük össze az egyes műfajokat. A földforg almi rész, az üzemtörvény rész, az integrációról szóló törvény és az én hitem és meggyőződésem szerint a társas gazdálkodásról, szövetkezetről szóló,
