Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 28 (283. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
4544 kormány propagandá ja szerint, hogyha 1 százalék esély is mutatkozik rá, akkor visszavásárolták volna a repülőteret, illetve hogy igenis szükség van magyar nemzeti légitársaságra. Ezek után létrehoztak egy privatizációt, illetve a Malév csődjét 2010ig vizsgáló bizottságot, amely a jelentésében számos ajánlatot és javaslatot tett, ezt az Országgyűlés elfogadta. Többek között javaslatot tett arra, hogy álljon fel egy szakértői bizottság, és vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne magyar közösségi, tehát nem állami, mert azt az EU n em engedi, hanem közösségi tulajdonban lévő légitársaságot létrehozni, illetve hogyan lehetne magyar kézbe visszavenni a repülőteret. Magyarország legnagyobb nemzetközi és NATOrepteréről beszélünk, a Liszt Ferenc Repülőtérről. A kormány egyszerűen nem ves z tudomást erről, hogy egy ilyen határozatot elfogadott az Országgyűlés, nem tesz eleget ennek a javaslatnak és ajánlásnak. Ellenben mindenben támogatja a kétes, többek között offshore tulajdonosi háttérrel rendelkező Wizz Airt. Azt a Wizz Airt, amelynek a vezetője feljelentette az EUnál a Malévot, tehát tulajdonképpen megásta ezzel a Malév sírját; azt a Wizz Airt, amelynek a vezetője Váradi József, korábban a Malév volt vezérigazgatója, háromszori meghívásra sem jelent meg a vizsgálóbizottsági meghallgat ásán. Azt a Wizz Airt támogatja a kormány és kezeli gyakorlatilag nemzeti légitársaságként, amely a korábbi Malévval szemben kizárólag az úgynevezett fapados járatokat üzemelteti, ezzel nyilván nem azt az idegenforgalmi vendégkört hozza az országba, amelyr e a gazdaságnak elsősorban szüksége lenne, és amelyre egy Malév minőségű szolgáltatás esetén méltán számíthatna az ország, és pont emiatt töredék munkavállalót foglalkoztat, mint annak idején a Malév. Illetve a kormány azt a Wizz Airt igyekszik helyzetbe h ozni minden módon és magyar nemzeti légitársaságként feltüntetni, amely Magyarországon nem fizet adót, mert nem magyarországi székhelyű és nem magyar tulajdonú cég. De a kormánynak a reptérhez történő hozzáállása is megér néhány szót. A Liszt Ferenc Repülő térre évente milliók érkeznek. Van, akinek ez az első, és van, akinek ez az egyetlen benyomása az országról. Több tízezer munkahelyet érint közvetlenül, illetve a környező lakosságban is több tízezer embert a növekvő zaj- és környezetterhelés. Magyarország nak nemzetbiztonsági kockázatot is jelent az, hogy nem magyar kézben van. Éves szinten sok milliárd forintról beszélünk, ami valójában nem oda jut, ahova azt szánják, például a környezetterhelési vagy a zajterhelési díj kapcsán, ezt az önkormányzatok nem k apják meg. Korábbi kérdésemre azt mondták, hogy azért nem jöhet szóba a reptér visszavétele, mert a tulajdonosban nincs eladási szándék. Ehhez képest már év eleje óta tudjuk, hogy el kívánják adni és árulják a repteret, és májusban meg is történt a tulajdo nosváltás. Ez hat év alatt a negyedik tulajdonoscsere. A különbség a korábbiakhoz képest az, hogy az 50 százalékos rész új tulajdonosa egy kanadai állami nyugdíjalap, ezzel az utolsó szakmai befektető is kikerült a tulajdonosi körből. Tehát a jelenlegi tul ajdonosi háttér pénzügyi befektetőkből és offshore cégekből áll. Új munkahelyek nem teremtődnek, a reptér szolgáltatási színvonala és az igénybe vehető lehetőségek egyre szűkülnek, a munkavállalók létszáma folyamatosan csökken, a vállalat csőd közeli adós ságspirálban van, csak a finanszírozó bankokon múlik, hogy mikor döntik be, és ezzel fenyegetik az államot is a 2007es gyurcsányi kezességvállalás miatt. A fejlesztési kötelezettségeket nem teljesítették, az alaptevékenységeket kiszervezték. Az államnak a dót nem fizettek, illetve aligalig, és nem is fognak körülbelül még 62 évig. Eközben a légi irányítás megfelelő működéséhez sem biztosítják a feltételeket. Nagyon fontos kérdés, hogy ki adott engedélyt az állam részéről, ki járult hozzá ehhez az adásvétel hez, hogy az állam miért nem élt vétójogával, elszámoltatási vagy visszavételi jogával a rengeteg nem teljesített kötelezettség, az elmaradt fejlesztések, szerződésszegések, az elmaradt kötbérfizetés miatt. Igazából most lehetőség lett volna visszavenni a repteret. Emlékeztetem ígéretükre. Azt ígérték, hogy ha a legkisebb lehetőség is adódik, akkor visszaveszik. Itt az a kérdés, hogy vajon ezekben a kérdésekben is a kormány belső korrupt üzleti és hatalmi csatározásai a mérvadóke, hogy azok alapján a szemp ontok alapján dönteneke ebben a kérdésben
