Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 27 (282. szám) - Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
4528 benyújtottunk ehhez, akkor ezek közül elfogadásra kerültek volna a távolléti díjjal kapcsolatos javaslatok. Ha jól számoltuk annak idején, 15 darab módosító javaslatot nyújtottunk be ennek kapcsán, amik bizony most újra visszaköszön nek. Hiszen tulajdonképpen már akkor is látható volt a szakértők számára és számunkra is, hogy a távolléti díj számításának a változtatásával kevesebb pénzt fognak majd hazavinni a munkavállalók, mint ahogy korábban tették ezt. Erről szóltak és erről szóln ak most is ezek a módosító javaslatok. Erről és még arról, hogy a különböző pótlékok fizetése hogyan érinti rosszabbul még ez alapján a javaslat alapján is a munkavállalókat, hiszen bár ezeknek a javaslatoknak, a mostani törvényjavaslatnak jó pár olyan pon tja van, ami kedvezőbbé teszi az új munka törvénykönyvéhez képest is a munkavállalók számára a pótlékok kiszámítását, de mégsem tökéletes, mégis lehet ezt még igazságosabbá és jobbá tenni. Így hát a következő módosító javaslatokat tettük ennek kapcsán. Egy részt arról szólt az egyik módosító javaslatunk, hogy a munkaviszony megszüntetésének esetére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredményességének megállapításától számított, az önök javasl ata szerint 30, a mi javaslatunk szerint pedig 90 napon belül lehessen előterjeszteni. Tettük ezt azért, mert a 30 nap nem minden esetben elegendő arra, hogy a vitás kérdésbe keveredett felek egyértelműen tudjanak tájékozódni az adott ügyet illetően, ezért szükségesnek tartottuk a munkavállalók érdekében ezt 90 napban meghatározni. Aztán javaslatot tettünk arra, hogy töröljünk néhány pontot, így például azt, amelyik a munkáltatót segíti indokolatlanul és feleslegesen a bérfizetés csúszása esetén, ezért törö lnénk azt a pontot, hogy a munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja, hiszen gondoljuk csak végig logikusan, hogy ha a bérfizetésre egy hónap csúszással kerül sor, akkor felesleges többletki fizetésről egyáltalán említést tenni, mivel a munkáltatónak ez esetben kellő ideje van arra, hogy pontosan kiszámolja az esedékes munkabért. Nem tudunk másból kiindulni, mint hogy a munkaügyi nyilvántartásoknak naprakészeknek kell lenniük az érvényes jogsz abályok alapján. Felesleges az ilyen típusú engedmény fenntartása. Jó pár olyan feltételt is töröltünk, törölnénk, a módosító javaslatokban töröltünk is, amelyek a pótlékok számításával kapcsolatosak. Így például a vasárnapi pótlékról és a műszakpótlékról szóló egyes pontokból töröltük, felolvasom az eredeti szöveget, amely úgy hangzik, hogy “a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában rendes munkaidőben munkát végzett”. Mi p edig úgy gondoljuk, hogy a vasárnapi pótlékot nemcsak akkor kell figyelembe venni, hanem figyelembe kell venni minden esetben, ha vasárnap rendes munkaidőben munkát végzett. Hasonló a helyzet a műszakpótlékkal is és az éjszakai bérpótlékkal, amit önök szer int a távolléti díj kiszámításakor akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékának megfelelő időtartamban végzett munkát. Mi meg azt gondoljuk, hogy nem kell ez a 30 százalék, ha nem önmagában elég, ha itt végzett munkát. Tehát úgy gondoltuk ezeknél a javaslatoknál, hogy a munkavállalók így nagyobb összegű bérezésre tarthatnak igényt. Ez lenne a jogos, a munkájuk ellentételezésére ezt kell hogy kapják. Hasonlóképpen a teljesítményb érezés esetében is törölnénk azt a passzust, miszerint a teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni. Azt gondoljuk, hogy a kizárólag a teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén lévő távollétidíjsz ámításnál kell figyelmen kívül hagyni az alapbért, hiszen ha így teszünk, akkor az időszakosan teljesítménybérezésen foglalkoztatott munkavállalókat is figyelmen kívül kellene hagyni, náluk is figyelmen kívül kellene hagyni az alapbér összegét az önök java slatánál, mi pedig azt mondjuk, hogy indokolatlan hátrány éri így az időszakosan teljesítménybérezéssel foglalkoztatott munkavállalókat.
