Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 27 (282. szám) - Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
4529 Még egy fontos módosítást tettünk a távolléti díj esetére, ez pedig az, hogy az átlagkeresetet neveznénk meg mi a számí tási szempontnál a keresőképtelenség esetére. Ennek az átlagkeresetnek a 70 százaléka járna a munkavállalóknak, nem pedig a távolléti díj 70 százaléka, mint ahogy az itt ebben a javaslatban szerepel. Letelt az időm, nem tudom, hogy befejezheteme, talán kö rülbelül még egy percem lenne. A szabadidővel kapcsolatban tettünk még egy javaslatot, amely arról szól, hogy a munkavállalók számára kedvezőbb és igazságosabb, ha az adott esetben a pihenőidejükön nemcsak az alapbérüket, hanem az így járó bérüket is megka pják. A javaslatunk szerint a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre a bér arányos része jár, tehát nem az alapbér, hanem a bér arányos része járna. Az utolsó módosító javaslatunk ezzel kapcso latban pedig az lenne, hogy minden munkavállaló számára kivétel nélkül biztosítani szeretnénk a vasárnapi bérpótlék hozzáférésének a lehetőségét, így ehhez mi is tettünk be egy módosító javaslatot. Mindezeknek az elfogadását kérjük, és gondoljuk, hogy ez m ind a munkavállalókról szól, ne kelljen még egyszer visszajönni a parlamentbe és újraújra előhozni ezt a témát. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Ber tha Szilvia képviselő asszony, Jobbik. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én az 1., 3. és 5. pontokról szeretnék beszélni. Ezek is munkaügyi tárgyúak, és mi is törölni szeretnénk pár dolgot a javaslatból. Nagyon sokat törölnénk, de úgy gon dolom, hogy ez a három a legfontosabb. Az egyik: a közalkalmazottakra vonatkozó részben a javaslat kiveszi az egyenlő bér követelményeinek kritériumai közül a munkaerőpiaci viszonyokat. Úgy véljük, hogy ezzel gyakorlatilag törvényileg elismerik azt, hogy a közszférának most sem, évek óta és várhatóan még évekig nem lesznek versenyképesek a jövedelmei. (21.50) A kérdés az, hogy ez milyen kontraszelekciót fog - nem mondom, hogy elindítani, mert az már működik, de megerősíteni ezt a fajta negatív kiválasztást . Azután, hogy már nem is elvárás, hogy legalább egy kicsit versenyképesek legyenek a jövedelmek, akkor vajon mire számítunk, hogy milyen munkavállalókat fog vonzani és milyen álláskeresőket fog vonzani ez a szektor. Persze vannak benne jók is, így néhány év után végre rögzítik, hogy az illetményüknek legalább a minimálbért el kell érni. Ez is szomorú, hogy már idejutottunk, hogy ezt már jónak kell nevezni, ha beveszik a törvénybe. De közben azért gondosan ügyeltek arra is, hogy a 13. havi illetménynek még az utolsó hírmondóját is kivegyék a jogszabályból, amivel nem is lenne gond, ha 12 hónap alatt keresnének annyit, hogy abból tisztességgel meg lehet élni. A másik módosító javaslatunkkal a kötetlen munkarend szabályozásának módosítását hagynánk el, ugyanis ez tovább kívánja rugalmasítani vagy inkább lazítani a szabályozást. Azt tudni kell, hogy már jelenleg is ha valaki kötetlen munkarendben dolgozik, akkor nem kell nyilvántartani a rá vonatkozó munkaidőt, akár a rendeset, akár a rendkívülit sem, munkaszüne ti napon és vasárnap is normálisan dolgoztatható minden különösebb szabályozás vagy megkötés nélkül, és egyébként minden típusú megkötés alól a munka törvénykönyve engedményt tesz kötetlen munkarendben. Ezt kívánják tovább lazítani azzal, hogy hogy már az is kötetlen munkarendnek nevezhető, ha bizonyos időbeli kötöttségek mégiscsak vannak a munkavégzés során. Ennek alapján most már szinte bármilyen munkavégzésre rámondhatják, hogy az kötetlen munkarendnek minősül. Tehát ha 8tól 5ig kellett bent lenni edd ig, akkor most már úgy szabályozzák, hogy csak 8tól 4ig kelljen, az
