Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁL BÉLA (MSZP):
4325 Egyértelműen nem derül ki a törvény szövegéből, hogy a kódex a pedagógusok szakmai magatartására terjed csak ki, vagy szabályoze például magánéleti kérdéseket is. Aggályos megítélésünk szerint az is, hogy a kódex megalkotói irányított módon fogalmazzák meg majdan a kívánatos és elutasítandó magatartásformákat, hiszen a felügyeletet a mindenkori, oktatásért felelős miniszter gyakorolja, akinek jogában áll a kar d öntéseit felülbírálni, az alapszabály és az etikai kódex rendelkezéseinek módosítását kérni, bizonyos esetekben azokat meg is semmisítheti. Egyetlen rövid utalás van arra, hogy a kar országos elnöksége a miniszter döntései ellen bíróságon kérhet jogorvosla tot - zárójelben: persze, ha mer. Fontos elem, hogy a kar a központi iroda kezelésében regisztert vezet a teljes pedagógusállományról azok legfontosabb személyi adataival. Az állami és önkormányzati intézmények pedig kötelesek az adatszolgáltatásra. A törv ény persze kitér arra, hogy ezeket az adatokat csak a kari tevékenységhez lehet felhasználni, de akkor is aggályosnak tartjuk. A 2013. szeptember 1jétől működő előkészítő bizottság tagjait a miniszter kéri fel és hatalmazza meg az átmeneti választási szab ályzat és az alapszabálytervezet elkészítésével, az első kari közgyűlés összehívásával és a képviseleti és ügyintézői testületek megválasztásának előkészítésével 2014. április 30áig. Azt gondolom, hogy bár államtitkár úr azt mondta, hogy lehetővé teszik a Pedagógus Kar létrehozását, nem lehetővé teszik, hanem felülről létrehozzák. Összegezve, ma már közbeszéd tárgya a szakmán belül is, hogy a pedagóguskamara létrehozása a rendszerváltás kezdetétől dédelgetett álma a jelenlegi oktatási államtitkárnak. 1995ben már megalkotott egy kamarai etikai kódexet, azonban akkor a szakmai és érdekképviseleti szervek ezeket az elképzeléseket egyhangúan elutasították. Talán most is érdemes lett volna nagyobb mértékben figyelembe venni a véleményüket. A Pedagógus Kar, ka mara létrehozása persze részben a pedagógusok hiúságára is alapoz, olyan köztestületet ajánl számukra, amelyhez tartozni egyenértékűnek tűnik majd az ügyvédi kamarai vagy az orvosi kamarai tagsággal, mint ahogy erről az előbb éppen Pósán László képviselőtá rsam beszélt. A kar létrehozása olyan önellenőrző és öncenzúrázó rendszer kialakulását is célozhatja, amely a pedagógusok szakmai önállóságának eddigi csorbításán túl az uniformizált viselkedést biztosítja majd. A törvényalkotónak ki nem mondott szándéka l ehet az is, hogy a jelenlegi érdekképviseleteket a szakmai kérdésekben teljesen háttérbe szorítsa, jogosítványaikat kizárólag a klasszikus szakszervezeti jogosítványokra, bér- és munkakörülményekre korlátozza. Ez azért is sajnálatos, mert a rendszerváltást követően a szakszervezeteknél olyan szakmai tapasztalat és információ halmozódott fel, amelynek figyelmen kívül hagyása nem lehet érdeke egy felelős oktatásirányítási rendszernek. Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy mindannyian örömmel hallot tuk volna azt, hogy milyen egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel. Ön erre utalt, nem leszek igazságtalan, de azt is tudjuk, hogy a szakszervezetek egy része nem elfogadta, hanem kényszer alapján belenyugodott, más része viszont tiltakozik. Tiltako zik, mert úgy gondolják, hogy a magyar Pedagógus Kar felállítását elfogadhatatlannak tartják, mivel létrehozásának szükségességét sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem támasztják alá. Az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek ed dig is ellátták azokat a feladatokat, amelyet az előterjesztő a Magyar Pedagógus Kar fő feladatának tart, ez a szakmai előterjesztések, vélemények megfogalmazása, demonstrálták a szakma álláspontját az aktuális kérdésekben, és eddig is ellátták a tagjaik é rdekvédelmét, amelyet ezután is el fognak látni. A köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusok automatikus Magyar Pedagógus Kar tagsági kötelezettsége viszont ellentétes a szabad döntéshozatal és véleménynyilvánítás alaptörvényben rögzített el vével. Az ennek létrehozására irányuló államtitkársági törekvésnek nincs támogatottsága a pedagógustársadalomban, és nincs erre igény a köznevelésben érintettek körében sem. A törvénytervezet megfogalmazói szerinti etikai kódex, az általa elvárt magatartás megkérdőjelezi a pedagógus szakmai önállóságát, alkotó autonóm értelmiségi létét, és feltétlen
