Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁL BÉLA (MSZP):
4324 Azt is látjuk, hogy a pontosítások egy részét már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény benyújtásakor el kellett volna végezni, erre utaltam, hogy az államtitkár úr ezeket megörökölte, egy másik csoport pedig a törvény koncepciótlanságából adódó gyakorlati működési zavarokat kívánja orvosolni, amelynek természetesen vannak pozitív és változásra érett elemei. Azt örömmel hallottam, hogy ősszel, mint ahogy az államtitkár úr is említette, lesz majd egy átfogó, nag yobb jelentőségű módosítás is, mert szükség van rá, különösen annak a résznek örültem, amelyben arról beszélt, hogy a rektorválasztást is szabályozni fogják, utalva itt az elmúlt időszak eseményeire, ami ütközött az államtitkár úr jó ízlésével is és még sz ámos más dologgal is, ezt mindenképpen hasznosnak tartom. Nem is ezzel volt a legfőbb problémánk, bár itt a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv aggályos jogosítványai miatt nem támogatjuk ezt a részt sem. Azzal volt a legnagyobb problémánk, a 9. és a 10. §sal, amelyről az államtitkár asszony beszélt, és most a továbbiakban inkább erről szeretnék beszélni, ha megengedik. Az államtitkár asszony azt mondta a felvezetőjében, amelyben sok mindenről beszélt, filmélmé nyeiről, azután a szakszervezetekkel folytatott vitájáról, a tévészerepléseiről, mondott egy rendkívül fontos mondatot, az pedig úgy szólt: “pedagóguspolitikánkat szimbolizálja”. Államtitkár asszony, ezt nem cáfolom. Én a magam részéről például boldogabb l ettem volna akkor, ha most például beszélnénk a pedagóguséletpályamodellről, arról, hogy bevezetésének a finanszírozási feltételei hogy alakulnak majd szeptembertől, és ez mindannyiunk számára sokkal, de sokkal fontosabb lett volna, és biztos vagyok benne , ezt az államtitkár asszony is tudja, mert hiszen az, hogy a pedagóguspálya presztízse emelkedjen, a társadalmi elismertsége nőjön, és a pedagógusok megfelelőképpen tudják ellátni a feladataikat, azt gondolom, ha a parlamenti patkó bármely oldalára fordul unk, ebben egyetértés van. Ez a módosítás, a 9. és a 10. § azonban nem ezt célozza. Itt a hatályos köznevelési törvény részletes kiegészítése, a Pedagógus Kar létrehozására vonatkozó általános és átmeneti szabályokkal egyértelművé teszi, hogy kormányzati a karattal az állami és önkormányzati intézmények teljes pedagógusállományát kvázi egy kamarába tömörítik. A 9. §ban pedig még arra is utalás történik, hogy a létrejövő kar nem állami, nem önkormányzati intézmények pedagógusaira is kiterjesztheti majd megál lapodás alapján a működését. A törvény hangsúlyozza azt is, hogy a kar szakmai érdekképviseleti köztestület, az országos és területi szerveződés elve, a képviseleti és ügyintézői szervei, valamint pályázat útján a központi iroda élére kiválasztandó főtitk ár, aki, csak megjegyzem, munkáltatói jogokkal is rendelkezik majd, a köztestületi működést erősíti. A kar működéséhez szükséges forrásokat, mert hiszen erre is szükség lesz, a minisztérium fejezetéből biztosítják, de figyelemre méltónak tartjuk azt is, ho gy más bevételei is lehetnek, például felajánlásokból vagy a kar által szervezett programok bevételeiből, gazdálkodási tevékenységet azonban csak a saját, később megalkotandó alapszabályában rögzített célok érdekében végezhet. Az országos és a területi sze rvek elhelyezkedéséről pedig - így szól a törvény , a helyben kijelölt iskolák kötelesek gondoskodni. A tervezet kitér arra is, és ezt mindenképpen el kell mondanom, hogy a kar köteles együttműködni a szakszervezetekkel, nem sértheti azoknak a munka törvé nykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról rögzített törvényben megfogalmazott jogosítványait, ugyanakkor olyan véleményező, javaslattevő jogosítványokkal hatalmazza fel, amelyek egyértelműen csorbítani fogják a korábban kialakult érdekegyeztetési rend szereket. Itt nemcsak a szakszervezetekre, hanem gondolok az Országos Köznevelési Tanácsra vagy például a Közoktatáspolitikai Tanácsra, és nagymértékben szűkítik majd a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsban megvitatható kérdések körét is. Megítélésem sokak kal együtt és a Magyar Szocialista Párt megítélése is ebben a szakszervezetekkel együtt az, hogy szép lassan kiszorítják majd a szakmai egyeztetésekből a szakszervezeteket. Többen szóltak előttem a megalkotandó etikai kódex tartalmát és következmé nyeit meglehetősen szűkszavúan és homályosan megfogalmazó részről a törvénytervezetben. (19.40)
