Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
4299 ami természetesen reális, tisztes válla lkozói hasznot tartalmazzon, ami felett, pláne az uniós pályázatoknál nem lehetne tervezni. Mert ha csak egy tisztes vállalkozói hasznot hagyunk benne a rendszerben az előbb elmondottak alkalmazásával, akkor a korrupciót, ha nem is szüntettük meg - mert ug ye, a korrupciót magam a szellemi prostitúció egy formájának tekintem, és ahogyan hagyományos értelemben a prostitúció egyidős az emberiséggel, úgy ez a sajátos értelmű szellemi prostitúció is ugyanúgy egyidős az emberiséggel , tehát nyilvánvalóan kiölni, teljes mértékben felszámolni nem lehet, de a csökkentésére, a számottevő mérséklésére törekedni kell, főleg jogalkotóként. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel gátat lehetne szabni akár mélyépítések, akár magasépítések területén a korrupciónak, hiszen ha csak egy tisztes haszon marad a rendszerben, akkor már vagy nem lesz miből visszaosztani a vállalkozónak a megrendelő - főleg a politikusok - felé, vagy legalábbis ezek a lehetőségek jelentős mértékben beszűkülnek. A normaszöveg elején egy kivételi szabál yt találunk - mert a teljesség igénye nélkül az általam legfontosabbnak tartott részek vonatkozásában azért végigmennék a 15 perces időkereten belül a normaszövegen , azt, hogy személyszállítási szolgáltatások esetében kivételi szabályt határoznak meg, sz emély szerint én elfogadhatónak tartom, a szolgáltatás speciális jellegére való tekintettel. Itt legfeljebb annyi észrevételünk lenne, amit módosító indítvány formájában már be is nyújtottunk, hogy a “haladéktalanul” megfogalmazást, amit én bármilyen típus ú törvényben elég pongyola megfogalmazásnak tartok, konkretizáljuk. Nekünk a három napon belüli határidő vagy a három napon belüliség tűnik megfelelőnek. Egyrészt, mert egyes állásfoglalások szerint a “haladéktalanul” megfogalmazás pontosan ezt takarta edd ig is, másrészt sokkal egyszerűbb ezt annak érdekében pontosítani, hogy később semmilyen kibúvót ne biztosítsunk ezáltal bizonyos, nem feltétlenül jó szándékú jogalkalmazóknak. Ami a becsült érték egybeszámítása, a részekre bontás tilalma szabályrendszerét illeti, ez jóval izgalmasabb. Mert itt is azért, ha nem jó szándékú a jogalkalmazó, akkor nagyon komoly visszaélésekre adhat okot, főleg az eljárásrendi besorolások tekintetében, hogy közösségi eljárásrend, nemzeti eljárásrend, vagy amit most önök kibővít enek, és erről még fogok beszélni, nagyon veszélyes a - nevezzük csak így , közvetlen megküldéses eljárásrend, ez ugye egy nem hivatalos kifejezés a részemről. Uniós előírás ide vagy oda, ezt sem tartom teljesen megnyugtatónak, hogy gazdasági és műszaki f unkciók szerinti megfogalmazás. Kezdettől fogva azt éreztem ebben az egybeszámítási szabályrendszerben, hogy kicsit olyan, mint a középiskolai verselemzés. Attól függ, hogy ki mit akar beleérteni a költő vagy az író szavaiba, és ennek megfelelően lehet ind okolatlanul kiterjesztő vagy indokolatlanul megszorító jogértelmezéseket is alkalmazni. Én személy szerint a saját gyakorlatomban inkább a túlzott szigort alkalmaztam, ezáltal legfeljebb csak jó szándékúan, jó irányba lehetet tévedni. Tehát a lehető legnag yobb mértékben az egybeszámítás szabályait úgymond kiterjesztettem ilyen értelemben. Tehát ezt most sem tartom túlságosan megnyugtatónak és konkrétnak. A központosított közbeszerzés szabályrendszere: itt engedjék meg, hogy jó szokásomhoz híven egy gyakorla ti példát hozzak föl. Egy informatikai beszerzés kapcsán, amelynek két évvel ezelőtt bruttó 26 millió forint körül volt az értéke, felhívtam telefonon, illetve személyesen is érdeklődtem, hogy ha ezt a központosított közbeszerzés rendszerén keresztül szere zné be az ajánlatkérő, akkor az egyébként a pályázat benyújtásától eltelt két év alatt mennyivel lett olcsóbb, tehát a 26 millió forintba belefére, vagy mégis a központosított közbeszerzés rendszerén keresztül ez mennyibe kerülne. Kérem szépen, azt a vála szt kaptam, hogy legszerényebb becslések szerint 30 millióba. Innentől kezdve nem volt kérdés a kérdés, lefolytattuk az eljárást, és - láss csodát, világ - 15 millió 800 ezer forintból be lehetett szerezni ezeket az informatikai eszközöket, vagyis 10 milli ó 200 ezer forintot takarítottunk meg, amelyet ennek az összetett uniós projektnek az építési beruházás részébe vissza tudtunk forgatni támogató hatósági engedéllyel, hiszen az építkezés költségei időközben elszaladtak, ott pedig nagy szükség volt erre a p énzre. Így ez nem veszett el, hanem hasznosult az építési beruházás objektív, mindenkitől független, senkinek fel nem róható pluszköltségeire.
