Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
4300 Tehát ahelyett, hogy 4 millió forintot még elő kellett volna húzni a cilinderből, 10 millió 200 ezer forintot tak arítottunk meg azáltal, hogy vettük a fáradságot, és lebonyolítottuk ezt az eljárást az akkori törvény egyszerű eljárásrendi szabályai szerint. Innentől kezdve vannak nekem erős félelmeim és balsejtelmeim a központosított közbeszerzés rendszerével összefüg gésben. Mert ha csak arról lenne szó, hogy az állami feladat alá tartozó közalapítványoknál, költségvetési szerveknél, különböző szervezeteknél egyszerűsíteni, gyorsítani akarunk, akkor el tudom fogadni. Csak attól tartok, hogy főleg a bizonyos árubeszerzé sek és szolgáltatásmegrendelések tekintetében, mert az építési beruházásokat nem lehet a központosított rendszeren keresztül beszerezni, ez megint csak a korrupció egyik nagyon erős melegágyává fog válni. (17.40) Ami a kizáró okokat illeti munkaügyi szabál yszegések, szabálysértések esetén, ha már valóban komolyan gondoljuk, hogy a vállalkozásokat helyzetbe hozzuk, akkor a kétszeres értékelés sajátos büntetőjogi elvét próbáljuk közbeszerzési nyelvre lefordítani, és én erősnek tartom a kétéves kizárást, azala tt simán tönkre tud menni egy ilyen cég. Azt indokoltnak látom egy évre lecsökkenteni, azzal együtt, hogy az egyébként is kivételi, vállalkozóknak kedvező esetköröket pedig érdemes lenne bővíteni, mert valljuk be őszintén, azért a munkaügyi, munkavédelmi f elügyelőségek is sokszor “a kákán is csomót keresek” szemlélettel mennek ki, és mindenáron hibát akarnak találni akár egy építési beruházásnál. Ebben az esetben is az építési beruházások a legjelentősebbek, akár más típusú beszerzéseknél, és tudjuk jól, ho gy aki nagyon akar, előbbutóbb talál is valamilyen hibát, és innentől kezdve ezeket a cégeket egy kétéves kizárással sújtani, sőt talán még így menet közben azt mondom, hogy az egészet ilyen értelemben alaposabban át kellene gondolni. Amire egy kicsit rés zletesebben kitérnék, az a legalább három ajánlattevőnek való megküldés, árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén a 25 millió, építési beruházások esetében 150 millió forintig tennék lehetővé. Ha jól emlékszem, a mostani 80 millióról emelnék ezt közel a duplájára, 150 millió forintra. Itt nettó összegekről beszélünk, tehát ha hozzászámítjuk a 27 százalékos áfa összegét, akár bruttó 200 millió forintig elegendő lenne legalább három ajánlattevőnek közvetlenül megküldeni. Tehát kérem tisztelettel, én ilyen esetekben szinte mindig azt alkalmaztam, hogy legalább ötnek megküldtük, annak érdekében, hogy a bizonyos segítő ajánlatok vagy a közbeszerzések egy részének kamu, látszólagos jellegét messziről is megpróbáljuk elkerülni. Annak érdekében, hogy valód i verseny alakuljon ki, soha nem tartottam elégségesnek, legalábbis az esetek többségében nem tartottam elégségesnek a három ajánlattevőnek való megküldést. Ugyanis nagyon gyakori, nyilván az önök ismeretségi körében is lehet erre példa, országszerte kiseb b és nagyobb településeken egyaránt, különösen az önkormányzati ajánlatkérők vonatkozásában, hogy úgy akarnak megrendeléshez juttatni adott építőipari céget vagy árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén vállalkozókat, hogy tulajdonképpen csak egy ajánlat van, ami igazán versenyez, egy ajánlattevő van, aki igazán versenyben van, a másik kettő csak a futottak még kategóriájában, hogy meglegyen a neve, hogy meglegyen az ajánlattevők kellő létszáma, és valójában az komolytalan, sok esetben érvénytelen vagy éppen elég nevetséges ajánlatokat tartalmaz. Ennek érdekében azt a javaslatot nyújtottuk be, hogy ezt a 80 millió forintot nemhogy növelni, hanem inkább csökkenteni lenne indokolt, mondjuk, egy 50 millió forintos nagyságrenddel, bár erről lehetne vit atkozni, hogy ezt pontosan hol húzzuk meg. Ami ettől is fontosabb, hogy legalább öt - tulajdonosi szerkezetét tekintve egymástól független - ajánlattevőnek küldjük meg. Lehet, hogy ez egy kicsit bonyolultnak tűnik, csak minél több a minimálisan bevonandó a jánlattevők száma, minél magasabb az ő számuk, annál kisebb a korrupció lehetősége. Gyanítom, hogy egyrészt az nem a mikrovállalkozások érdekét szolgálja, mert ha már építési beruházásoknál tartunk, és megnézünk egy átlagos mikroméretű építőipari céget Mag yarországon, amely amúgy sem tud minden szakiparra és minden mestermunkára szakembereket kiállítani, akkor ez a 150 millió forint már nem őket szólítja
