Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
4296 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Dancsó József képviselő úrnak, a számvevőszéki és költségveté si bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. DANCSÓ JÓZSEF , a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A számvevőszéki és költségvetési bizottság keddi ülésén tárgyalta meg a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítását. A mi bizottságunkban sem alakult ki lényeges vita, azt meg tudtuk állapítani, hogy a közbeszerzési törvény 2011. évi bevezetése egy mérföldkő volt a magyar közbeszerzésekb en, hiszen átláthatóbbá és korszerűbbé tette ezt az eljárási formát. Mindezekből úgy látjuk, úgy gondoljuk a bizottságban, hogy szükséges az, hogy az európai uniós források lehívása tekintetében még kevesebb akadálya legyen annak, hogy ezekhez a forrásokho z elsősorban a magyar vállalkozások hozzáférjenek, nyilván nem kizárva az európai uniós versenytársaikat. Emellett pedig rendkívül fontosnak tartjuk azt a szándékot, amelyet a kormányzat a beterjesztés során is hangoztatott, hogy a kis- és középvállalkozók egyszerűbben és könnyebben hozzá tudjanak férni azokhoz a közbeszerzési lehetőségekhez, amelyek adva lehetnek a számukra is. Egyetlenegy kérdésben volt némi polémia a bizottságban, mégpedig itt a kis értékű beszerzések körében alkalmazott ajánlattevői fel hívással kapcsolatosan. A bizottság megítélése szerint nem feltétlenül kerül kizárásra az, hogy mondjuk, nagy multinacionális cégek ezeken a kis értékű pályázatokon részt vegyenek, épp az eljárás rendjéből következőleg. Ezért a bizottságban az fogalmazódot t meg, hogy ezen még érdemes gondolkodni, hogy valóban a jogalkotó szándéka lesze az, hogy valóban a helyi vállalkozások, a helyi kis- és középvállalkozások tudjanak nagyobb számban és nagyobb értékben pályázni ezekre a munkákra, vagy pedig éppen a szabál yozás révén a nagyobb multinacionális cégeknek is terep nyílik ezen az inkább lokális piacon. Ezen a törvényalkotási folyamatban nyilván célszerű és el is kell még gondolkodni, én bízom benne, hogy a legideálisabb és a legoptimálisabb megoldást sikerül meg találni. Mindezek mellett a bizottságunk örömét fejezte ki azokkal a módosításokkal kapcsolatban, amelyek a törvényjavaslatban benne szerepelnek, amit itt államtitkár asszony is ismertetett. Bízunk benne, hogy mindezek révén még használhatóbb, az európai u niós források még gyorsabb és hatékonyabb lehívását fogja lehetővé tenni ez a törvényjavaslat. Ebből kifolyólag a bizottságunk döntő többsége általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELN ÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtását az indokolja, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény hatálybalépése óta több mint egy év telt el, és az azóta felgyűlt tapasztalatokat igyekszik beépíteni a törvénybe. A módosítás másik célj a, hogy a fejlesztési források gyorsabb és egyszerűbb felhasználását elősegítse, ugyanis a 20072013. évi uniós költségvetési periódusban az idei év az utolsó. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az úgynevezett egybeszámítási szabályok teljes átalak ítása, a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós elvekben és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának megfelelően az egy beszerzés funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogba. Az Európai Bíróság kimondt a, hogy az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Ez azért fontos, hogy a becsült érték kiszámítása során az egy beruházásért járó ellenértéket vegye figyelembe maga az ajánlatkérő.
