Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
4297 A közb eszerzések rugalmasabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében a nemzeti eljárásrendben alkalmazhatóvá válik, hogy a kis értékű beszerzések körében alkalmazott legalább három ajánlattevő felhívásával induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is l efolytatható legyen. További fontos változás az építési beruházásoknál a szerződéses tartalékkeret 10 százalékra való emelése, ami biztosítja a felmerült változások rugalmasabb kezelését. A tartalékkeret felhasználásának előre rögzített feltételei biztosít ják, hogy az építési pótmunkák során felmerülő többletköltségek ne torzítsák a versenyt. A gyorsabb szerződéskötés fogja segíteni, hogy az Unió által még engedett esetben lehetővé válik a szerződéskötési moratórium időszak elhagyása. 2013. XI. 1jétől lép hatályba, a közbeszerzési hatóság olyan elektronikus felületet fog létrehozni, ahol az ajánlatkérők ingyenesen közzéteszik a közbeszerzési eljárások dokumentációját, valamint az ajánlattevők a dokumentációt szintén ingyenesen és közvetlenül elérhetik. Jele ntős változás lesz a nagy összegű beruházásoknál kötelezően biztosítandó előleg 5 százalékos mértékének, maximum 10 millió forintos felső határának 68 millió forintra történő emelkedése, ami segíteni fogja a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét. A módosítás átvezeti a közbeszerzési törvényben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény kapcsán felmerült kiigazításokat, hogy azok összhangban legyenek az Európai Unió 2004/17. EKrendeletével, vagy a 2004/18as EKirányelvben foglaltakkal. A m ódosítás értelmében a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóról szóló nyilatkozatot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban, tárgyalásos esetben a végleges ajánlatban módosíthatja. A módosítás pontosítja a kiegészítő tájékoz tatásra vonatkozó szabályokat, ami arra ösztönzi az ajánlattevőket, hogy kérdéseiket a törvényben előírt határidőre nyújtsák be. A törvény szövegéből törlésre kerül a fizetésképtelenségre való utalás, és helyébe a Ptk. szerinti sortartozásos kezesség kerül , ami a jogalkalmazók számára jelent egyértelműbb utasítást és utalást. Az olyan nem szándékos esetekben, amikor a gazdasági szereplőt csak kis összegű bírsággal sújtották, ne kerüljön sor a közbeszerzési eljárásból való automatikus kizárásra, hiszen arány talanul nagy szankciót jelent. A hiánypótlás szabályai is módosulnak, ugyanis hatályon kívül kerül az a szabály, amely szerint a hiánypótlás során nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Ezzel a részvételi jelentkezések hibái orvosolhatóvá v álnak, és valószínűsíthetően hozzá fog járulni az érvényes ajánlatok számának növekedéséhez. A most benyújtott törvényjavaslat indokolt esetben lehetővé teszi, hogy a keretmegállapodások időtartama több mint 4 év is lehessen. Ez akkor lehet indokolt, ha a befektetés megtérüléséhez több mint 4 évre van szükség. A módosítás tisztázza, hogy a nemzeti eljárásrendben építési beruházás esetében kötelező a dokumentáció készítése, amely alól kivételt azon hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások képezne k, amelyek esetében az uniós eljárásrendben sem kell dokumentációt készíteni. (17.30) A módosítás változtat a három ajánlattevő felhívásával induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás szabályain, a beszerzések transzparenciája érdekében az ajánlatkérőnek elő zetesen közzé kell tennie a honlapján a közbeszerzés legfontosabb jellemzőit. Azon vállalkozóknak, akik a tájékoztatás, közzététel alapján érdeklődést tanúsítanak, meg kell küldeni az ajánlattételi felhívást. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy azt a közbeszerzési törvényt, amely a 2011. évben el lett fogadva, és mondhatni nyugodtan azt, hogy korszerű, és fel tudta gyorsítani magát a közbeszerzési eljárások folyamatát, ezekkel a módosításokkal szükséges kiegészíteni. Egyrészt, hogy az Európai Unió Bí rósága kétszáz különböző megállapítása - nemcsak Magyarország, hanem más országok esetében is - szükségessé tette magának a törvénynek így történő átalakítását. Másrészt
