Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - Az atomenergiával, valamint az energetikával kapcsolatos egyes törvények, továbbá a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KOVÁCS PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
4273 lehet szembesíteni a tagországainkat, hogy ahelyett, hogy csökkenne a széndioxidkibocsátásuk, inkább intenzív gazdaságfejlesztés elmaradása mellett is, tehát egy európai gazdasági válság kellős közepén is nő a széndioxidkibocsátás, köszönhetően mind az energetikának, mind pedig a közlekedés intenzív kibocsátásának. Emellett az Európai Unió most arról vitázik, hogy hogyan legyenek kötelező célok 2030ra, amikor, k önyörgök, arra kellene először leülni, hogy a 2020as célokat hogyan fogjuk tudni teljesíteni, ezt kellene letenni az asztalra, erről kellene beszélni. Azt hiszem, hogy emellett a kvótakereskedelem globális elterjesztésében az Európai Unió és az Európai Bi zottság szintén nem tudott komolyabb sikert fölmutatni, és éppen ennek a következménye az, hogy éppen ezzel a kvótakereskedelmi többlettel és a széndioxidárakkal bünteti magát Európa azzal, hogy így gyakorlatilag az összes régióval szemben versenyképessé gi hátrányba kerül. A versenyképességi hátrány egyenes következménye természetesen a munkanélküliség növekedése, és akkor a kínai védővámokról szintén beszéltünk. A kóboráramlások kérdésével, ami azt hiszem, egy közös, együttműködő európai rendszerben elké pzelhetetlen kellene hogy legyen, ezzel éppen a mi gazdaságaink szembesülnek, éppen a visegrádi tagországok gazdaságai, amelyeket éppen abból a szempontból sújtja, hogy ellátásbiztonsági szempontból a saját hálózataink, kapacitásainak egy része jelentős mé rtékben ilyen kóboráramokkal blokkolt, azaz egy ellátásbiztonsági helyzetben nem tudnánk importárammal ellátni a hazai fogyasztókat, ha erre szükség lenne, éppen a kóboráramok miatt. Amit nagyon sokszor hangsúlyoztunk már az Európai Unió és az Európai Bizo ttság részére is, ez éppen a nemzeti sajátosságok kihangsúlyozása. Minden alkalommal a magyar kormány képviseletében azt kértük, hogy a nemzeti sajátosságokat, erősségeinket, képességeinket vegyük figyelembe. Ezzel szemben Európa energetikai térképén hossz ú ideig sem a geotermia, sem a biomassza mint olyan nem is szerepelt. És hadd ne mondjam, ha a klímaváltozás elleni harcról és a széndioxidkibocsátás csökkentésében hatékony eszközök felsorolásáról és alkalmazási lehetőségeiről beszélünk, akkor meg egy o lyan maratonnak vagyunk szemtanúi, amelyben már Németországban például a konvencionális energiaforrásokra is, a földgázra is, illetve a szénre is külön támogatási kérelmeket nyújtanak be most ellátásbiztonsági szempontból. Tehát egy olyan maratonnak vagyun k a szemtanúi, ahol mindenki biciklivel megy, csak egyetlenegy energiaforrás, ez az atomenergia forrása, ami kénytelen futni és megtenni saját lábon ezt a versenyt. Úgy gondolom, hogy ez a diszkrimináció is egy olyan piactorzítás, amit Európának valahogy l e kellene vetkőznie, amikor más régiókban ugyanezt az energiaforrást pedig igen sikeresen és eredményesen hasznosítják, és azt kell hogy mondjam, hogy tulajdonképpen nincs is más lehetőség olyan nemzetgazdaságok esetében, mint például Kína vagy India, hogy valóban azt a globális célt, amit viszont egyikünknek sem szabad szem elől veszítenie, hogy a jövő generációink részére tiszta levegőt, tiszta környezetet tudjunk biztosítani, széndioxidkibocsátásmenteset, nem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk. Ebbe n hatékony eszközöket kell keresnünk, és ebben mind a megújuló energiaforrások, mind az atomenergia aktív szerepet kell hogy kapjon. Ma helyesen és jól foglalták össze önök is a beszámolóikban, hogy igen, Európa jövőjé nek, de azt hiszem, a világ energetikai jövőjének is a kulcskérdése az ellátásbiztonság és a versenyképesség közötti megfelelő balansz, megfelelő arány megtalálása, illetve ennek következtében éppen a decentralizált és a centralizált piacok közötti működés i arányok helyes megtalálása, mert azt hiszem, hogy ha az európai célokban megint 2050et vesszük figyelembe, nem magával a célkitűzéssel van a probléma, hanem azzal, hogy még alig indítottuk el a rendszert, és nem egészen három évvel a rendszer indítása u tán máris olyan működési zavarok lépnek föl, ahol pont ez a probléma, a centralizált és a decentralizált rendszerek, illetve a versenyképesség, szabályozhatóság és az ellátásbiztonság kérdései egymással nem tudnak megfelelő arányban és megfelelő biztonságo s helyzetet eredményező helyzetbe kerülni.
