Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4235 ideológiai eszmerendszerét, és közben folyamatosan újratermelte, megismételte azokat a bűnöket, amelyeket az általa elítélt rendszer alkalmazott. Így járt például Rácz Sándor is, akire most emlékezünk, akit ma kísérünk utolsó útjára, a magyar ’56os szabad ságharc egyik vezéralakjára, aki 5 évet ült Kádár börtöneiben. Az ő esete is mutatja, hogy azért igenis a mai generációk számára fel kell mutatni azokat az emblematikus alakokat, akik képesek voltak ellenállást kifejteni, erőt adni azoknak az embereknek, a kik a diktatúra ellen küzdöttek. És a négy évtizedes hihetetlen pusztítás és torzítás, ami történt a történelemszemléletben, a fiatal generációk gondolkodását is befolyásolja a mai napig, ezért az oktatásban egyáltalán nem hiba, ha adott esetben sokkal nag yobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy a kommunizmus bűneinek bemutatását még erőteljesebbé tegyük. Hiszen a mai napig egy egyenlőtlenség mutatkozik a kettő között, és ezt az egyenlőtlenséget helyre kell állítani. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (B alczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most a következő felszólaló Pósán László, a Fidesz képviselője. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Múltkorában készült egy felmérés, nem is felmérés, inkább csak szúrópróbaszerű kérdezés egyetemisták körében. Meglepő volt azt hallani, hogy a Műszaki Egyetemen próbaképpen megállítottak néhány hallgatót, és megkérdezték, hogy mikor volt a második világháború, és nem tudták, hogy mikor volt a második világháború. Ez azért megdöbbentő, mert ha egy olyan e seménnyel kapcsolatban, ami tényleg az egész világot megrázta, az egész világ népességét és annak utódait is érintette, ilyen ismerethiányban szenvedünk, akkor el lehet képzelni, hogy számos egyéb kérdésben mily nagy lehet ez az ismerethiány. És ez igaz te rmészetesen mind a jobboldali, mind a baloldali színekben fellépő totális rendszerek összes bűnére és rémtettére is. A baloldali rendszerekkel kapcsolatban pedig óhatatlanul működik vagy működött az a körülmény is, ami egyszerűen arról szólt, hogy a történ elmet átírták. A történelmet átírták, nem is kicsit írták át, nagyon átírták. És ha összehasonlítjuk a helyzetünket ebből a szempontból más európai országokkal, akkor ennek fényében még problémásabb a dolog. Gondoljunk arra, hogy Franciaországban volt egy, a nácikkal kollaboráns kormányzat, a Vichykormányzat. Franciaország, ha úgy tetszik, két részből állt, volt De Gaulle, és volt Pétain marsall világa. Ezeknek az összeboronálása első ránézésre szinte lehetetlennek tűnt, mégis, a francia nemzeti tudat, min dezt természetesen demokratikus közegben, képes volt feldolgozni ezeket. Az olaszok esetében is elmondhatjuk nyugodtan, hogy az a Mussolini, aki Hitler szövetségese volt, lényegében az olasz nemzeti tudatból mégiscsak kihullott. Nyilván ebben benne van az összes történelmi körülmény is, Mussolinival szembefordult az olasz király, és sok mindent lehetne itt emlegetni. De mégiscsak az a dolog lényege, hogy ott a történelmi múltat és a hozzá kapcsolódó megismerést politikai eszközökkel nem akadályozta senki, h anem inkább kifejezetten elősegítették. Szerencsésebb nemzetek, több évtizeddel ezelőtt megvolt erre a lehetőségük. Nálunk működött a történelemhamisítás, a történelem egyoldalú értelmezése, minden szempontból, és a történelem a politikai hozzáállást is al apvetően meghatározza. Hadd mondjak egy másik konkrét, értelmezhető példát. A katyni mészárlás feltárásában egy debreceni orvosprofesszor, Orsós Ferenc részt vett. Orvosként senki nem vitatta szakmai hozzáértését. Akadémikus volt. Politikai szerepvállalása kétségkívül nem teszi őt vállalható személyiséggé, ám a kettőt összekeverni normális helyen mégsem szokták, hogy érte valaki egy orvosi kérdéshez, illetve ezen kívül mit gondol politikai kérdésekről, a világról hogyan foglal állást. (12.40) De Magyarorsz ágon a politika felülírt mindent, akadémikusi tisztségétől is megfosztották, népbíróság és így tovább, sok minden. Ez utóbbi politikai tevékenységére vonatkozik, a tudományos életben betöltött szerepét viszont a politika felülírta. Számtalan ilyen példát l ehetne egyébként hozni
