Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 23 (281. szám) - A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat; ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STEINER PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MILE LAJOS (független):
4233 haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre, a jobbikos javaslat pedig a középiskolás tanulók számára a Recski Nemzeti Emlékpark meglátogatását kezdeményezi. Auschwitz, Recsk és a Terror Háza, azaz Andrássy út 60. - három he lyszín, hírhedtté vált helyszínek, borzalmak és kimondhatatlan szenvedések helyszínei, szimbólumai. Ismétlem, nagyon helyes, hogy egyszerre tárgyalunk róluk. Én úgy nőttem fel, hogy a kommunizmus rémtetteiről még beszélni is tilos volt. Az iskolai oktatásb an nem volt tananyag, valami túlkapásokról hadováltak elnagyoltan és vérlázító hamissággal, társaságokban enyhén szólva sem volt ajánlatos ilyenekről beszélni, a családban pedig óvatosságra intve a gyerekeket olykor szóba kerültek a borzalmak, Generációk f ojtották magukba a szörnyűségek emlékét, és generációk nőttek fel a hallgatás nyomasztó csöndjében. A kommunisták kegyetlenkedése szinte felfoghatatlan, a tragédiák kimondásának tilalma pedig a lelkeket nyomorította meg. Erre a tilalomra, a kollektív amnéz ia kierőszakolására épült a kommunizmus berendezkedése, meghonosodási kísérlete, igen, még emberarcú szocialista korában is. Hatalmas bűn az embertelenség és az embertelen hallgatás kényszere. Ezért helyes, ha a felnövekvő nemzedékek szembesülhetnek a tört énésekkel, ezért helyes, ha az utókor szembesül a gyalázattal is. A hallgatásnak tehát vége, de korántsem tartunk a szemlélet megtisztultságának nagyszerű állapotánál. Több mint káros, egyenesen bűn az olyan megközelítés, amely az egyes tragédiákat, szenve déstörténeteket szembeállítja egymással, nagyságrendeket méricskél, még rosszabb esetben igazolások után kutat, vagy elvetemülten szinte versenyhelyzetet akar teremteni a szörnyűségek között. Szándékosan nem tévesnek neveztem az ilyen megközelítést, hanem egyenesen bűnnek, hiszen az ilyen hozzáállás torzítja a szemléletet, roncsoló, romboló hatása van, mint a hallgatásnak. Egyik gazemberséget nem lehet szembeállítani a másikkal, nem lehet az egyiket kiemelni, a másikról pedig gyalázatosan megfeledkezni vagy megkérdőjelezni, bagatellizálni. Nem ismerem a megrendülések semmilyen osztályozását. Akit nem ráz meg az auschwitzi haláltábor gázkamráinak, a halomba rakott gyermekcipőknek, a gyermekjátékoknak a látványa, az hiába iszonyodik el a recski tábor barakkjai tól, egyetemes emberi értékek, fogalmak iránt érzéketlen és a hazafisága is hamis. Ami a vészkorszak idején történt, a hiteles nemzeti érzés számára is megrendítő és szégyenletes. A mi történelmünk része, ami a haláltáborokban történt, a mi honfitársainkat gyilkolták százezerszámra a pribékek. Nincs olyan esemény, nincs olyan magyarázat, nincs olyan másik felháborító gazemberség, ami ennek a tragédiának a súlyát csökkenthetné. Ugyan miképpen lehet azonosulni az olyan ember megrendülésével, aki a másik ember , a honfitársa érzékenységére nincs tekintettel? Sehogyan. Erkölcsileg is igazolhatatlan tehát az antiszemitizmus. Természetesen az okfejtés fordítva is igaz. Ami a Terror Házában látható, az nem lehet közömbös zsidó származású honfitársaink számára sem. A mi a kommunizmus idején megtörtént velünk, az mindannyiunkkal történt. (12.30) Származásától függetlenül magyar állampolgárok szenvedték el a kegyetlenségeket, és igen, magyar állampolgárok követték el a gazemberségeket, a disznóságokat is. Ó hatatlanul osztoztunk a sorsukban, és kötelező osztozni az emlékezet közösségében is. Azt mondtam, hogy erkölcsileg igazolhatatlan az antiszemitizmus. Ám azt is mondom, hogy nagyon káros és veszélyes az antiszemitizmussal való ocsmány vádaskodás. Legyen mö götte bármilyen érdek vagy politikai megfontolás. Akkor sem helyes, ha félelmek lapulnak mögötte, mert az ilyen vádaskodás csak mérgezi az életet, éppen a félelmek gerjesztésének válik eszközévé. Meggyőződésem, hogy akik a legharsányabban használják ezt az eszközt, azok nincsenek tekintettel azokra az emberekre, akikben valós félelmek alakulnak ki az antiszemitizmus emlegetése kapcsán. Nem jó félelemben élni, és butaság is, ha senki nem kényszerít a rettegésre. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűl és alelnöke foglalja el.)
