Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. február 11 (251. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Mikor veszi át Magyarország az ellenőrzést a stratégiai fontosságú ágazatai felett?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
42 vállaljon. Ennek részeként szereztük vissza olyan vállalatokban az érdekeltségünket, mint a MOL, a Rába vagy a Fővárosi Vízművek. A kormány az államitulajdonszerzésekkel egy hosszú távú gazdasági modell alapjait helyezi l e, melynek révén a bevételek Magyarországon maradnak, ezek a bevételek a hazai gazdasági fejlődést támogatják. Az E.ONcsoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásával Magyarország szintén fontos lépést tett és tesz az energiaellátás és tárolás területén a függetlenség irányába, melynek alapvető célja hazánk energiafüggőségének csökkentése és ezzel együtt az ön által is igényelt további díjmérsékléseknek a tartalmi és érdemi végrehajtása. Ezzel együtt a kormány már korábban is megvalósít otta a szigorú állami ellenőrzést mind a villamosenergia, mind a földgáz, mind a távhőszektorban. A villamosenergia- és földgázrendszerhasználati díjak, amelyek a szállítói, átviteli, elosztói és tárolói infrastruktúra használata után fizetendők, hatósá gi árak, amelyeket a Magyar Energiahivatal határoz meg. Az energiatermékek árát az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter állapítja meg a Magyar Energiahivatal javaslata alapján. A fogyasztók által ezen felül esetlege sen fizetendő további díjelemeket az Országgyűlés külön törvénybe foglalta. A kormány 2011 áprilisában döntött a végfogyasztói távhőárak befagyasztásáról, 2011 októberében pedig új távhőárszabályozási rendszert vezetett be. Ennek keretében a hivatal vizsg álatai és árelőkészítése alapján miniszteri rendelet tartalmazza a hatósági termelői hőárak és a távhőszolgáltatói támogatások mértékét. Mindezek megfelelő keretet teremtenek a szigorú állami ellenőrzéshez. A rendszer hatékonyságára egyébként legjobb péld a a 2013. január 1jével végrehajtott villamos energiára, gázra és távhőre vonatkozó 10 százalékos rezsicsökkentés. Mint ismeretes, a kormány a családok terheinek mérséklése érdekében döntött arról, hogy ezeknél az energiaféleségeknél, tehát a villanynál, gáznál és a távhőnél a fogyasztói árak egységesen, sávhatárok nélkül 10 százalékkal csökkenjenek. Egyébként ez közel 4 millió háztartás költségeit érinti. Ez a 10 százalékos csökkentés, mint ahogy az elmúlt hetekben gyakran elmondtuk és itt, e ház falai kö zött is megerősítettük, a folyamatnak a kezdetét jelenti. A kormány továbbra is elkötelezett a további díjcsökkentésben, tovább vizsgáljuk a jelzett energiaféleségek díjának csökkentési lehetőségeit, tehát a villamos áramét, a gázét és a távhőét, de vizsgá ljuk a magyar háztartások rezsiköltségeit terhelő egyéb költségek csökkentésének lehetőségét is, így elsősorban a víz- és csatornadíjakat, a kommunális hulladékszállítási költségek vagy például a kéményseprés díjainak a csökkentését. A kormánynak ezen inté zkedései egy határozott nemzeti gazdaságpolitikán alapulnak, amelyhez, mint ahogy a mai nap folyamán többször, továbbra is kérjük a parlament, így az önök támogatását is. Köszönöm, hogy meghallgatott, és kérem, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. (Szór ványos taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a rezsicsökkenté si terveket alapjaiban is és alapjában véve támogatom. De ezt a választ nem tudom elfogadni, hiszen nemcsak hogy nem reagált a legfontosabb felvetésemre, de nem látja az alapproblémát. A Hornkormány idejében 485 milliárdért, az akkori bruttó hazai összter mék 9 százalékáért kótyavetyélték el a magyar áram- és gázszolgáltató cégek többségét. Elszámoltatási folyamatért kiált ez az egész, hiszen látható, hogy azóta is több száz milliárdot vittek ki garantált profitokkal, a szocialisták 8 százalékos eszközarány os profitot garantáltak, az első Orbánkormány pedig csak 6 százalékra csökkentette. Ezzel ők is garantálták ezeknek a külföldi hátterű cégeknek a pénzszivattyú működését, a kivitt nyereséget. Több száz milliárd forint tűnt így el.
