Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 21 (279. szám) - Egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3916 Ahogyan az az általános vitában többször is elhangzott, korábban mind a Fidesz által vezetett, mind az előző kormányok azt az álláspontot képviselték a hozzátartozók kö zötti vagy háztartáson belüli erőszak büntetőjogi megítélésével kapcsolatban, hogy ez jogi nyelven nehezen megfogható, emberileg és erkölcsileg elítélendő, összetett társadalmi jelenség. Mindeddig az volt a kormányok álláspontja, hogy a Btk.ban és a szabá lysértési törvényben található közel negyven tényállás alapján adott a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy a kormány eddig nem ismerte el a hozzátartozók közötti kapcsolati erőszak létezését, vagy hogy ne tartot ta volna azt károsnak és elítélendőnek. Idézem Szabó Timea képviselő asszonyt: a probléma nem létezik - szerinte. Arról van szó csupán, hogy mind ez idáig a kormány úgy ítélte meg, hogy nem a jogszabályok hiányosságai miatt nem indultak meg az eljárások az elkövetőkkel szemben, hanem azért, mert az áldozatok félnek feljelentést tenni. Az Országgyűlés azonban a 60/2012. országgyűlési határozatban úgy döntött, hogy egyetért az önálló családon belüli erőszak tényállás megalkotásával. Ennek megfelelően kezdődöt t meg az önálló tényállás kidolgozása. A módosító javaslatok egy része olyan magatartásokat kíván a tényállásba foglalni - elsősorban Ertsey Katalin képviselő asszonytól érkeztek ilyen javaslatok, de egyébként érkeztek jobbikos képviselőktől is , amely ré szben szerepel más büntetőjogi tényállásokban, részben pedig büntetőjogilag nehezen értelmezhető, hogy az Alkotmánybíróság szóhasználatával éljek, a jogfogalma nem elég tiszta, nem elég pontos. Márpedig a büntetőjogban nagyon fontos, hogy pontos jogi fogal makat használjunk, hiszen a bűncselekmény elkövetőjének tisztában kellene azzal lennie, hogy milyen magatartás az, amely büntetendő, vagy ahogyan mondani szokták, nincs olyan bűncselekmény, amit a törvény nem ismer el. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket még azokra a módosító javaslatokra, amelyeket már kapcsolódó módosító javaslatokként nyújtottak be képviselőtársaim. Elsősorban itt szeretném felhívni két fideszes képviselőtársunk által benyújtott módosító javaslatra, Bertalan Judit és… - nem emlékszem pontosan, hogy ki volt a másik képviselő, elnézést! (Ertsey Katalin: Talabér Márta!) Talabér Márta, nagyon szépen köszönöm. És az ez a két képviselő asszony által benyújtott módosító javaslat kibővítené a tényállásokat, kibővítené a té nyállási elemeket olyan magatartásokkal, amelyek megjelennek sok módosító indítványban. Ilyen tényállási elem lenne például az emberi méltóságot sértő erőszakos magatartás tanúsítása, amely nem egyenlő a sértett bántalmazásával, tehát nem a sértett személy e ellen irányul, hanem olyan légkört teremt egy háztartáson belül, olyan lelki terrort teremt meg ez a magatartás, amely már az emberi méltóságát sérti a sértettnek. A másik ilyen magatartási forma, amely a képviselő asszonyok módosító javaslata szerint bü ntetendő lenne, az egy gazdasági jellegű cselekmény, a gazdasági kiszolgáltatottság büntetendővé tétele, amennyiben ez a közös vagyontárgyak, közös szerzemények elvonásával valósul meg. De fontos feltétele ennek a bűncselekménynek, hogy kiszolgáltatott hel yzetbe hozza a sértettet. Tehát önmagában még a közös tulajdon elvonása, a közös vagyontárgyak elvonása nem valósít meg bűncselekményt, hanem ehhez egy többlettényállás is kell. Ezek vétségi alakzatok, tehát a hozzátartozók közötti bántalmazás eseteihez ké pest ezek enyhébben minősülő cselekmények. Éppen ezért, mivel enyhébbek ezek a cselekmények, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők, ezért úgy gondolták a képviselő asszonyok, hogy itt a magánindítványnak továbbra is helyet kell adni. Megjegyz em, hogy a bántalmazó magatartások vagy a kényszerítő magatartások, tehát a három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő magatartásoknál magánindítvány nem szükséges. Ahogyan azt az előbb elmondtam, ezt a civil szervezetek is kifogásolták, hogy magánindítványra büntetendő csak. Összefoglalva: a részletes vita jelenlegi szakaszában szerintem egy olyan tényállással állunk már szemben, amely tartalmazza mindazokat a szempontokat, amelyeket a kormány eredeti javasla ta is tartalmazott, tehát egy rendszeresen ismétlődő bántalmazás, rendszeresen ismétlődő erőszakos magatartás a tényállás központi eleme, de ez kiegészülne enyhébb súlyú, ámde a hozzátartozók között gyakran előforduló, büntetendő és elítélendő magatartások kal.
