Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 21 (279. szám) - A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3912 erdőgazdaságokról van szó, amelyek klasszikusan eddig is állami tulajdonban voltak, és ezután is ott lesznek, csupán a név változott meg. Eddig ezek általában honvédelmi kezelésben voltak, most pedig eltűnik a jelzős szerkezet, és ettő l kezdve csak erdőgazdaságok lesznek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót GaudiNagy Tamás képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr szavaira reagálva azt kell mondanom, hogy pontosan most rajzolódik ki az a különbség, ami az alkotmányjogi felfogásunkban kitapintható. (Dr. Répássy Róbert az elnökhöz: Melyik ajánlási pontban szerepel ez?) Mi pontos an azért szorgalmaztuk az alkotmányozás vitája során azt, hogy a történeti jogfolytonosságunk állíttassék helyre, a Szent Koronaeszme szabályrendje, a mai kor követelményeinek megfelelően természetesen, léptessék hatályba. Mert ez elmaradt, ez volt az egy ik legfőbb kritikánk az alaptörvénnyel szemben, és ennek elmaradása csapódik le most ilyen törvényeken keresztül, ahol nem egy koherens felfogásrendszer áll a nemzeti vagyonunk megóvása mögött, hanem az alaptörvénynek egy szűken értelmezett és nem megfelel ő védelmet adó rendelkezése. Egyébként, ha már az alaptörvénynél vagyunk, azért ne felejtsük el az alaptörvénynek azt a rendelkezését, az R) cikket, amely kifejezetten a történeti alkotmánnyal összefüggésben történő értelmezést ír elő mindenki számára. Teh át a Nemzeti hitvallásban és a történeti alkotmányunkban foglaltak szerint kell az alaptörvényt értelmezni, és ez igaz a nemzeti vagyon fogalmára is. Ezért, ha belegondolunk, hogy tényleg milyen mérhetetlen pusztításokat végeztek a rablóprivatizátorok Magy arországon, akkor igazán értékelhetjük, hogy mi az a hihetetlenül nagy kihívás, ami most és az eszméletlen pusztítás után a mindenkori kormányokat terheli mint feladat. Például itt van, a Karpatia című kiváló havilapból idézek: “Mai áron számolva több mint 2000 milliárd forintot költött az állam bankkonszolidációra, majd nem egészen 650 milliárd forintért dobra verte az érintett pénzintézeteket, amelyek több mint 85 százaléka közvetlenül idegen kézbe került. Ez a hazai bankprivatizáció mérlege.” És hát foly tathatnánk a sort az összes többi területtel, óriási tragédia történt a nemzet vagyonával. Ezt a feladatot el kell végezni a mindenkori kormányzatnak, hogy visszaszerezze, a bűnösöket pedig felelősségre vonja, és nem olyan látszatmegközelítésekkel kell ezt a kérdést kezelni, ahogy ezt most tapasztaltuk. Köszönöm a türelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom kedves képviselőtársaimat, részletes vita zajlik az ülésteremben, tehát kérném tisztelettel majd megjelölni a vitaszakaszokat. (21.50) Kedves Képviselőtársaim! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérnék konkrétan a 6. ajánlási ponthoz, mert nekem mé g nem volt módomban erre reagálni. Amikor bejött a nemzeti vagyonról szóló törvénynek a nem tudom, hányadik módosítása, akkor örültem, hiszen arra gondoltam, hogy olyan hibákat fognak kijavítani, mint például, hogy a dolog fogalmát úgy határozták meg, hogy abban a dolog szó ismételten szerepelt. Vagy éppen az “azon osztott tulajdon nem létesíthető” egyszerű kis mondattal elérték azt, hogy az állami vagyonkezelők, mióta ez a törvény hatályban van, elképesztő trükkökhöz kell folyamodjanak, ha egy vízi törpetu rbinát akarnak létesíteni vagy bármilyen EUs projektben részt
