Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 21 (279. szám) - A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3907 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mielőtt megszavaztatná ezt a két vitaszakaszt, szeretném fölhívni a figyelm ét, hogy a kettes vitaszakaszban szereplő 8. ajánlási pont, amely szintén az 1. számú melléklet módosítására vonatkozik, és annak a párja a gazdasági bizottság 2. számú ajánlásában van, tehát célszerű lenne, ha a 8ast átemelnénk az első vitaszakaszba. Kös zönöm szépen. (Z. Kárpát Dániel: Egyben tárgyaljuk az egészet!) Vagy az egészet tárgyaljuk egy vitaszakaszban, figyelemmel arra, hogy mindössze 9 módosító indítvány van. ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársunk egy indítvánnyal élt, fö lteszem szavazásra a kérdést. (Jelzésre:) Kovács Zoltán képviselő úr szintén ügyrendi? (Kovács Zoltán: Előterjesztőként támogatnám, elnök úr, hogy egyben tárgyaljuk meg az egészet, ne taglaljuk szét ezt az egyszerű javaslatot. - Taps a Jobbik soraiban.) Ti sztelt Országgyűlés! Figyelembe véve az ügyrendi kérdésben elhangzottakat, erre tekintettel szavazásra teszem föl. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, ki támogatja azt, hogy a módosító javaslatokat egy vitaszakaszban tárgyaljuk. (Szavazás.) Köszönöm. Megáll apítom, hogy az Országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta, tehát a napirendet egy vitaszakaszban tárgyaljuk. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát, és megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport, 15 perces id őkeretben, mivel egy szakaszban tárgyaljuk. Tehát az időkeret megemelkedett. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy stratégiai fontosságú előterjesztés részletes vitája elébe nézünk jelen pillanatban, és íg érem, hogy a részletes vita kereteit nem túlfeszítve, de azt kihasználva újabb kísérletet teszek arra, hogy pontosítsam, miről is kellene szóljon érzésünk szerint, és nemcsak a saját szubjektív véleményem szerint ez a javaslat, valamint az előttünk fekvő a jánlási pontok mennyiben pontosak, mennyiben hibásak. Jellemzően nem a gazdasági bizottság pontosító jellegű indítványaival kívánok foglalkozni, hanem azon jelzésértékű pontokkal, ahol a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében bizonyos újabb vagyontá rgyakat emelnek be, ezek közül is a kedvencem az, amikor a Hitelgarancia Zrt. 25 százalék plusz 1 szavazatát a nemzeti vagyon tárgykörébe sorolná az előterjesztő. Adódik a kérdés, hogy a maradék majdnem 75 százalékkal akkor ugyan már mégis mi következik, v agy az kinek a vagyonához, hogyan és milyen mértékben tartozik. A Rába esetében ugyanez a kérdés felmerül, ott már indokolható a helyzet, hiszen egyfajta többségi tulajdont, tehát 50 százalék plusz 1 szavazatot kíván beemelni az előterjesztő. De még egysze r mondom, arány szinten óriási problémák merülnek fel, hiszen egyegy plusz vasútvonal beemelése az önök által nemzeti vagyonnak gondolt tárgykörbe még mindig nem szünteti meg azt a tarthatatlan helyzetet, hogy több mint félszáz vasútvonal pedig kimaradt e bből a lajstromból, listából, és továbbra sem oldja fel azt az óriási problémát, hogy a nemzeti vagyon és az állami vagyon terminológiája elképesztő módon keveredik ebben az előterjesztésben is. Egykét éve az ezt megelőző viták során is Nyikos László bizo ttsági elnök úr többszöri, egyébként felvilágosító és érdemi erejű tisztázásai ellenére sem sikerült ebben a dzsungelben rendet vágni, de azt látnunk kell, hogy továbbra sem képezi a kormányzat nemzetivagyonlajstromának tárgyát példának okáért a Lánchíd. Elmondtuk korábban, a Parlament épülete szerencsére még igen, tehát minket nem fenyeget az a veszély, hogy itt esetleg nem a nemzeti vagyon egy birtokában hoznánk vagy hoznák önök a törvényeket, de az az elképesztő aránytalanság, és egyébként terminológiai probléma továbbra sem szűnt meg, hogy ami nem képezi a nemzeti vagyon tárgyát, tehát nem szerepel a kormányzat nemzeti vagyonra vonatkozó listájában, arra miféle védelmi szabályok vonatkoznak. Arra vonatkoznake ugyanolyan, adott esetben a megvédésükre le hetőséget adó utak, mint a nemzeti vagyon listáján található tárgyak esetében? Tehát ha a senki földjén hagyjuk a listáról hiányzó dolgokat, ki lesz értük a felelős? Ki lesz a felelős adott esetben az
