Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 21 (279. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Lesz-e számonkérés és felelősségvállalás a kormánypártokban?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
3830 A rendelet módosítása valóban április 1jén lépett hatályba, azonban semmi változást nem okoz a korábbiakhoz képest azon asztmás gyermekek és családjuk számára, ahol a beteg gyermek nem tud az egészséges gyermekekkel azonos életminőséget élvezni. A szakorvosok munkájában mindennapos az asztma diagnózisának felállítása, a kritériumok megállapítása, a súlyosság szerinti besorolása a kezelés beállításának alapjait szolgálj a. Tehát amikor a szakorvos megállapítja a kezelést, ezt a betegség súlyosságának, kontrolláltságának mérlegelése alapján teszi. Bízom benne, hogy képviselő úr is egyetért azzal, hogy azok a képzett szakemberek, akik nap mint nap asztmás betegeket látnak e l, megfelelően el tudják különíteni az asztma különböző (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) súlyossági szintjeit. Köszönöm szépen. Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Lesze számonkérés és felelősségvállalás a kormánypártokban?” címmel ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, államtitkár úr. Áttérünk a következő kérdésre; Bertha Szilvia képviselő asszony, a Jobbik frakciójából, a nemzetgazdasági miniszternek kívánja felt enni: “Lesze számonkérés és felelősségvállalás a kormánypártokban?” címmel. A képviselő asszonyé a szó. BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az úgymond pofátlan végkielégítések adóztatására létrehozott 98 százalékos különadó komoly kálváriát járt végig. A Jobbik a hangoztatott szándékkal teljesen egyetért, azonban a megvalósítás egészen más lett. Önök ugyanis nemcsak a kiugró és tisztességtelenül magas végkielégítéseket adóztatták meg, mint amilyen, mondjuk, a Szalai Eleónoraféle 86 millió végkielégítés volt, sőt egyáltalán nem az ilyeneket. Tömegével sújtottak olyan embereket, akik több mint 30 év munkaviszony után lettek elbocsátva, és végkielégítésüket az alapvető munkaügyi jogszabályoknak megfelelően kapták, nem pedig a tényleg vérlázító menedzserszerződések szerint. Ráadásul sok esetben visszamenőlegesen már elköltött végkielégítési pénzeket követeltek vissza az egyébként egyszerű hétköznapi emberektől, akik például a lakásdevizahitelük előtörlesztésére költötté k a pénzüket. És mivel az Alkotmánybíróság döntése nyomán csak 2010. január 1jéig lehetett visszamenőleges hatályú a törvény, így a valóban pofátlan végkielégítésekkel, amelyek jellemzően 2010 előtt zajlottak, nem kezdtek semmit, nem tudtak mit kezdeni, t ehát a százmilliók maradtak boldog tulajdonosaiknál. Ezeket önök mind tudták, és mégis végigerőszakolták ezt a hibás törvényt. Most ezek az ellehetetlenített emberek peres úton szereznek igazságot maguknak, több esetben már ki is mondta valamelyik bíróság az állam visszafizetési és kártérítési kötelezettségét. A törvény megalkotásakor az Alkotmánybíróság is jelezte a hibákat, a Jobbik pedig több alkalommal módosító javaslatot nyújtott be. Pont azt szerettük volna, hogy a munkaügyi jogszabályokon alapuló vég kielégítések kerüljenek ki a törvény hatálya alól, de nem hallgattak senkire. A kormány szóvivője most azt nyilatkozta, hogy nem gond, mert az államkasszában megvan a pénz a várható kártérítésekre és visszafizetésekre. Államtitkár úr, hogy tudják ezt ilyen egyszerűen felfogni, és kinek a felelőssége mindez? Önök nem vettek tudomást a szakvéleményekről, a javaslatainkról. Hibás törvényükkel először életeket tettek tönkre, most pedig az állam, illetve annak polgárai fizethetik a kártérítéseket és perköltségek et. Államtitkár úr, kérdezem, hogy kezdeményezneke felelősségre vonást saját köreikben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , a kormánypártok köreiben. Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Köszönöm.
