Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. május 14 (277. szám) - Egyes, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények mód... - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független):
3656 Azt kellene világosan látnunk, hogy túl azon, hogy ez a törvényjavaslat elolvasva, kielemezgetve többékevésbé elfogadható, c sak éppen azt nem látjuk, hogy fel vane készülve arra a közigazgatás, hogy a törvényben előírtakat végre tudja hajtani, felkészülte a magyar közigazgatás arra, hogy ilyen hatályba léptetési határidőkkel meg tudja úgy valósítani az átállást az elektroniku s ügyintézésre, hogy az ne okozzon az állampolgárok életében fennakadást, ne okozzon jogsérelmet az állampolgároknak. Erre lennénk kíváncsiak, és ezért lennének fontosak a hatástanulmányok, ezért kellene a jogalkotási törvényt egy ilyen törvény esetén beta rtani. (18.00) Ezért kellene a szakbizottságok számára a törvényjavaslattal egyidejűleg bemutatni azt, hogy itt van az a hatástanulmány, amit a minisztérium megrendelt és elvégzett, hogy ilyen és ilyen módon tudja a közigazgatás teljesíteni a törvényben fo glaltakat, és ilyen és ilyen társadalmi egyeztetéseket folytatott le a kormányzat úgy, ahogy ezt egyébként a jogalkotási törvény előírja. Ez hiányzik. Hiányzik az a beszámoló, hogy milyen állampolgári egyeztetéseket folytattak le akkor, amikor polgárbarát közigazgatást kívánnak megteremteni, és hiányzik az a hatástanulmány, ami meggyőzi a döntéshozó parlamenti képviselőket, hogy ez az átállás, a törvényben foglaltak végrehajtása zökkenőmentes lesz, és nem okoz fennakadást az emberek életében. Tisztelt Orszá ggyűlés! Még mindig a törvénycsomag általános rendelkezéseivel összefüggésben szeretném megjegyezni azt, hogy változás lenne a hatósági szervezetrendszerben az, hogy a kormányablak gyakorlatilag hatósági szervként jár el. De nézzük meg, hogy a Ket. 19. §á t hogyan egészíti ki az előttünk fekvő törvényjavaslat: “Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat - a továbbiakban: kormányablak - az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül”, és a (18) bekezdés szerint a kormány fogja eldönteni azokat az ügytípusokat, amelyekben a kormányablak az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott hatóság mellett első fokon jogosult eljárni. Ez így, államtitkár asszony, az a helyzet, hogy kevés. Nem világos a törvényjavaslat jelen formájában az, hogy ki fog dönteni, hogy egy ügyben két versengő hatóság közü l melyik fog eljárni, mikor jár el a kormányablak, és mikor pedig a másik hatóság. Megelőzés alapján dől el, hogy melyik hatóság fogja lefolytatni az eljárást? Esetleg ügyfélbarát módon az ügyfél lakóhelyétől mért távolság fogja eldönteni? Az a helyzet, ho gy jelenleg pontosan az az intézmény, amely horizontálisan gyakorlatilag az összes közigazgatási eljárástípust érinti, tehát a kormányablak intézményére vonatkozó módosítás jelenleg olyan formában szerepel itt a törvénycsomagban, ami - hát finoman szólva - nincs elvarrva. Nem világos jelenleg, és vélhetően nem lesz világos a jogalkalmazó ügyintézőknek és így az embereknek sem, akik az ügyeiket szeretnék minél egyszerűbben elintézni, hogy adott ügyben melyik hatóság lesz illetékes az ügyében. Talán célszerű lenne képviselői módosító javaslatokat megelőzve, ha a kormány maga tisztázná még a törvényjavaslat vitája során ezt a kérdést, világossá tenné azt, hogy mikor jogosult a kormányablak eljárni elsőfokú hatóságként, és mikor más hatóság, milyen elvek szerint lép be egy ügybe a kormányablak, és mikor van az, hogy viszont más szakhatóság, más hatóság beelőzi a kormányablak eljárását. És természetesen, ha ilyen szempontokat meghatározna a kormány, akkor célszerű lenne figyelemmel lenni olyan szempontra, ami alap vetően az állampolgárok életét könnyíti meg, tehát például a lakóhelytől mért távolság ilyen szempont lehet. Tisztelt Országgyűlés! Maga a Ket. módosítása fölsorol több tucat olyan hatósági nyilvántartást, amelyik ezentúl közhitelű nyilvántartásnak fog min ősülni. Egészen pontosan, ha megnézzük a törvényjavaslatot, akkor 96 nyilvántartástípust érint ez a módosító csomag, viszont a 96 nyilvántartástípus közül néhány fájóan hiányzik. Nem igazán érthető az LMP számára, hogy miért hiányoznak a közhitelű nyilvánt artások listájából a természet védelméről szóló ’96. évi LIII. törvény alapján vezetett nyilvántartások. Az a gondunk, hogy miután maga a természetvédelmi hatóság vezet
